KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/március
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bikácsy Gergely: Maurice Pialat halálára (1925-2003)
MAGYAR MŰHELY
• Stőhr Lóránt: Durva élet – kegyetlen színház Szenvedéstörténetek
• Bakács Tibor Settenkedő: Félrehagyott gyerekek Szép napok

• Szilágyi Ákos: Halálpanoptikum Szokurov, a nekrorealista
• Trosin Alekszandr: A kaukázusi fogoly Ifj. Szergej Bodrov
• Bikácsy Gergely: A köd másik oldalán Amnézia a moziban
• Hungler Tímea: Vírus az emlékezetben Cyber-memória
• N. N.: Cyber emlékezet
• Varró Attila: Kaidan a vásznon Japán kísértetfilmek
• Nevelős Zoltán: Vérfrissítés A kör
• Karátson Gábor: Mosolygó lány hun-lelke a sötétben Kínai kísértethistória
• N. N.: Pu Szung-ling adaptációk
• Schubert Gusztáv: Szellem a fürdőházban Chihiro
• Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva… Gyűrűk Ura 2: A Két Torony
• Ardai Zoltán: A király részideje Tolkien és Hollywood
• Zachar Balázs: Filmszínház – függöny nélkül Beszélgetés a pesti mozikról
• Zachar Balázs: Odeon-Lloyd
• Dániel Ferenc: Mozi minden mennyiségben A Regétől a Diadalig
KRITIKA
• Muhi Klára: Aszfaltpréri Rinaldó
• Korcsog Balázs: Titanisz az égben Solaris
DVD
• Pápai Zsolt: A kép csele A láthatatlan ember
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: Dina vagyok
• Takács Ferenc: Szövevény
• Köves Gábor: Himalája – Az élet sója
• Jakab Kriszta: Miranda
• Hungler Tímea: Charlotte Gray
• Csillag Márton: Én, a kém
• Mátyás Péter: A muskétás

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A muskétás

Mátyás Péter

 

A XVII. századi Franciaország önállóságát spanyol és angol invázió fenyegette. Richelieu bíboros magánhadsereget szervezett, ezért a király, XIII. Lajos muskétásai kegyvesztetté lettek. A fiatal D’Artagnan Párizsba érkezvén beáll a testőrségbe, leleplezi a cselszövéseket, végül társai segítségével megmenti a királyságot és a királynő életét. Dumas regénytrilógiája közkincs, generációk fedezik fel és olvassák újra. Az avatatlan alkimista kezében azonban az arany is csak értéktelen fémmé, pontosabban celluloid tekerccsé válik.

A muskétás a hagyományos történelmi kalandfilm és a hongkongi akciófilm összekuszált keveréke. Az irodalmi nyersanyagtól elrugaszkodott cselekmény, az egysíkú karakterek, a bárgyú párbeszédek miatt a történet romokban hever. A veszteségért a cirkuszi manézs akrobatikus elemeivel akarnak kárpótolni minket. Látványos kardvívás a guruló hordók tetején, a mennyezet gerendái között, félkézzel egy kötélen lógva a várfalon, létrafokokon egyensúlyozva. A túlzsúfolt párbajjelenetek szünetében ott van nekünk D’Artagnan, akit a tinilányok kedvence, a tejfölös szájú Justin Chambers alakít. A rendezés ennek a jellegtelen szépfiú kalandjainak rendeli alá a testőröket, háttérbe szorítva ezzel Athos, Porthos és Aramis figuráját. Az uralkodót és környezetét, a hatalmi harcok irányítóit ugyancsak epizodistákká, szürke kórustagokká degradálják ebben az együgyű mesében.

A muskétás a kilencvenes évek infantilizált feldolgozásaihoz (A három testőr vagy A vasálarcos) képest is riasztó színvonalsüllyedés. Csatlakozunk a tiltakozókhoz. Dumas forog a sírjában, hagyatékát az amerikai pénznyelő automaták egyszerűen felzabálták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2097