KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Hibaigazítás
• Takács Ferenc: Stanley Kramer (1913–2001)

• György Péter: A Titanic kora Hatalom és szabadság
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Vonzások és változások Berlin
• Kriston László: Ők is forrón szeretik
• N. N.: Az 51. Berlini Filmfesztivál díjai
• Vágvölgyi B. András: Walkürök panasza Új német filmek
• Földényi F. László: Torz siker Marlene-imázs
• Nánay Bence: Az elbeszélés romjai A Straub–Huillet filmek
• Fáber András: Aranyborjút imádni Beszélgetés Jean-Marie Straubbal és Danièle Huillet-vel

• Karátson Gábor: Kicsit ásnak, nem röpülnek Szelek szárnyán
• Báron György: Kamera, csadorban Új iráni filmek
MAGYAR MŰHELY
• Zachar Balázs: A vágás joga Filmtörvényen kívül

• Beregi Tamás: A Gulliver-szindróma Törpék és óriások
• Ádám Péter: Tizenegy dollár Billy Wilder
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Pop-kelet Cottbus
KÖNYV
• Kelecsényi László: Osztott képmező Csala Károly – Fazekas Eszter: A fény festője – Koltai Lajos operatőr
KRITIKA
• Ágfalvi Attila: Élni a tutiban I love Budapest
• Galambos Attila: Egy ország álma Feri és az édes élet
• Reményi József Tamás: Dalkor Cseh Tamás film
• Varró Attila: Yakuza Smaragdvárosban Fivér
• Pápai Zsolt: A saját bőrén érzi Memento
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Ízlés dolga
• Bikácsy Gergely: Baise-moi
• Bori Erzsébet: Bíbor folyók
• Tamás Amaryllis: Jónás és Lilla
• Pápai Zsolt: Ellenség a kapuknál
• Tóth András György: Kirikou és a boszorkány
• Zsidai Péter: Tizenhárom nap – az idegháború
• Hungler Tímea: Beépített szépség
• Kovács Marcell: Rossz álmok
• Korcsog Balázs: Blair Witch 2
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Utánpótlás

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Baise-moi

Bikácsy Gergely

 

Vagyis: Dugj meg! A Baise-moi című filmet a tavalyi Titanic-fesztivál ezzel a (jó) fordítással mutatta be. A mostani magyar címváltozat szerzői nem érzik a magyar nyelv hangulatát: finomkodó ál-nemtudásba burkolóznak. Mint aki halkan belelépett.

Maga a nagyot akaró, újítani vágyó film sajnos nem sikerült. Csak a szándék, az ötlet, a kiindulás méltányolható. Két megalázott fiatal prostituált lány bosszúálló angyalként száguld végig macho-Franciaországon, és pornó- meg akció-horror filmekben látott módon gyilkolja le a felgerjedt kanokat. A méltányolható ötlet, hogy pornó-film külsőségekkel világítja meg a pornó-filmek álságosságát. Ennél azonban többre nem telik az inkább amatőr-eszközökkel dolgozó alkotópártól, a film önparódia lesz, sok erőszakkal, vérvörös nemiszervek nagyközelijével, és öldöklést imitáló szcénákkal. (A közelhozott párzás valódi, a gyilkolás imitált: már itt felborul és hamissá válik a nagy, kemény újító szándék, mely leleplezné, hogy mily hazugok a hazug filmek párzás- és gyilkolás-jelenetei: semmivel sem hazugabbak, mint most itt.)

A Baise-moi hősnőit felháborító módon nem üdvözli a társadalom, viszont üldözik őket. Végül az egyik lányt egy védekező szatócs lelövi, a másikat állatias rendőrök ütlegelik, sőt, durván káromkodnak is. Lelepleződik tehát a velejéig gonosz államhatalom… Általában vigyázni kellene a „leleplező” és világjobbító filmekkel, melyek fő célja, hogy hazugságot „leplezzenek le”. A világ filmtermésének 90 százaléka természetesen hamis és hazug. Ezt eddig is sejtettük. A pornó, ha semmi más szándéka nincs, mint nézőit szexuálisan felgerjeszteni, majd párzásra illetve maszturbálásra késztetni, esztétikailag ugyan értékelhetetlen nulla, de nem kártékonyabb, mint a hagyományos, szirupos giccs. A véres akció-horrort normális néző durva játéknak fogja fel: kártékonyságáról szociológusok és pedagógusok egyet nem értve régóta vitáznak.

A Baise-moi-t állítólag két igazi pornófilm-színésznő játssza: nem rosszabbul, mint más színésznők. Oktatófilmet láttunk: helyeselném, ha a prostituáltak és pornó-színészek segélyző egyletében vetítenék, s a szakma utána hasznosan elbeszélgethetne az önsegélyezés módozatairól. Nem a filmszakma: bár szolidaritási szándékot deklarálhat, együttérzésem ezennel én is kifejezem – a filmnek e most látott dologhoz semmi köze.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3314