KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/november
KRÓNIKA
• N. N.: 36 év – 36 film
• N. N.: Glauber Rocha halálára
• N. N.: A sport népszerűsítése

• Faragó Vilmos: Milyen fiatalok? Dédelgetett kedvenceink
• Székely András: Egyszerre két lovon Fehérlófia
SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA
• Galsai Pongrác: Közérdekű magánügyek Moszkva nem hisz a könnyeknek
• Hankiss Ágnes: Jelenbe-zártak Nyikita Mihalkov filmjeiről
• N. N.: Nyikita Mihalkov filmjei
• N. N.: Világot teremteni Interjú Nyikita Mihalkovval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Köszönik, megvannak Velence

• Kozák Márton: Neonfény és Mambo-magnó Beszélgetés Gothár Péterrel
• Gazdag Gyula: „Miénk a világ!” Film a Balázs Béla Stúdió történetéről I.
• Osztovits Levente: Gershwin és a kékharisnyák Manhattan
• Schubert Gusztáv: A látás iskolái? Az egyetemisták és a film
VITA
• Durst György: És a rövidfilmek? Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Zoltán Katalin: I, mint Ikarusz
• Kulcsár Mária: A bíró és a hóhér
• Gáti Péter: A szőke indián
• Lajta Gábor: Az éneklő kutya
• Sólyom András: Vérvonal
• Deli Bálint Attila: Jesse James balladája
• Schubert Gusztáv: Egy pisztoly eltűnik
• Kövesdi Rózsa: Emberek és farkasok
• Ambrus Katalin: Korai darvak
• Koltai Ágnes: Emil, a komédiás
• Hegyi Gyula: A Herceg és a Csillaglány
• Harmat György: Katasztrófa földön-égen
TELEVÍZÓ
• Csala Károly: Televízió a gótikában Siena, Prix Italia
• Kerényi Mária: Egyedül a közöny... Beszélgetés A megsebzett bolygó szerzőjével
• Spira György: A megjelenítendő múlt Televízió és történelem
KÖNYV
• Berkes Ildikó: Egy örvendetesen rendhagyó filmelméleti műről
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• N. N.: David di Donatello

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Jesse James balladája

Deli Bálint Attila

 

A western legendák egyik típusa a „törvényenkívülieket tisztára mosó” western, melynek „pionírje” – 1939-es Jesse-sztorijával – Henry King volt. Mögéje sorakozik – Fritz Lang, Nicholas Ray, Sam Fuller, Budd Boetticher pro és kontrái után – Walter Hill, a műfaj feltámasztásának hollywoodi „fenegyereke”, amikor elkészíti a maga változatát ugyanerre a témára. „Szentjéről” hasznos tudnunk annyit, hogy a valóságban létező személy – paradox kifejezése ez az USA nemzeti önismeretének –, rablógyilkos volt. Jesse James 16 éves, amikor beáll az Észak ellen „harcoló” Quantrill martalócai közé. A polgárháború után – itt veszi föl a történet fonalát a film rendezője – bankot és vonatot rabol, halomra gyilkolja a Nyugat felé terjeszkedő vasúttársaságok érdekszolgáit, a Pinkerton-ügynököket. Fejére vérdíjat tűznek ki. Levelet küld a sajtónak, miszerint amit rabol a szegényeknek juttatja. Bandája egy tagja lövi le hátulról, a vérdíjért. Jesse James – a mi fogalmaink szerint – a Vadnyugat Rózsa Sándora. Butch Cassidyvel és Buffalo Billel egy tőről nyesett hajtása a mítosznak. Különböznek egymástól. De közös bennük, hogy alakjuk már nem a nép száján, hanem a filmipar futószalagján formálódik.

Walter Hill olyan lábnyomokba lép, melyekben az ő lába elveszik. Mellőzi a Jesse James legendában rejlő reális drámai lehetőségeket. Látszat szerint hőse életének tárgyilagos krónikása egy valós történeti keretben. Valójában úgy keveri a tényeket a „filmes ötletekkel”, mint egy vadnyugati pókerjátékos. Blöfföl. Ahol pedig „játszania” kéne – kibic. A lassítás sablonját Sergio Leonétól lesi el. A kirakattáblákba ugrató menekülő lovasok Henry King mester plagizálása. A főhős halálát jelző kifutó filmszalag – ejnye! – Bergman Personáját idézi, de csupán Walter Hill alapállását leplezi le. Alkotása végül is lehet megtévesztő, mivel a „hatalmasok” politikai irányvonalának westernje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7281