KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

          
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1982/január
JEGYZET
• Breuer János: Bartók Béla a moziban

• Zalán Vince: Egy kelet-európai képíró Huszárik Zoltán filmjeiről
• N. N.: Huszárik Zoltán filmjei
• Rózsa Gyula: Szindbád Nagybányán
• Sváby Lajos: Az idő festője
• Sára Sándor: Szindbádot játszottunk
• N. N.: Huszárik Zoltán
• Csoóri Sándor: Legenda
• Csala Károly: „Keresem a hangot...” A koncert
• Lengyel Balázs: A róka, mint legkisebb királyfi Vuk
• Kardos István: Fényérzékeny valóság Az amatőr
• Marx József: Film bérkocsi nélkül A terasz
• Takács Ferenc: Gyilkosok és moralisták Sidney Lumet portréjához
• N. N.: Az utolsó vágás joga
• N. N.: Sidney Lumet filmjei
FESZTIVÁL
• Matos Lajos: Szörnyetegek szerelmei Trieszt
• Székely Gabriella: Túl a harmadik X-en Mannheim

• Bikácsy Gergely: Lábadozók A spanyol film Franco után. Fél évtized
• Dárday István: Helybenjárás Vita a filmforgalmazásról
• A szerkesztőség : Zárszó helyett Vita a filmforgalmazásról
LÁTTUK MÉG
• Deli Bálint Attila: Hurrikán
• Kulcsár Mária: A szűz és a szörnyeteg
• Szalai Anna Mária: A kék lagúna
• Loránd Gábor: Majd meglátjuk, ha megérjük
• Lajta Gábor: Mackó Misi és a csodabőrönd
• Zoltán Katalin: Cirkusz Vadnyugaton
• Ardai Zoltán: Sasszárny
• Varga András: Tobi
• Gáti Péter: Húsz nap háború nélkül
• Józsa György Gábor: Míg a halál el nem választ
TELEVÍZÓ
• Ágh Attila: Martinovics álma avagy a nemlétező léggömb Elek Judit filmjéről
• Faragó Vilmos: Patyomkin-történet – kedélyesen Vendéglátás
• Berkes Erzsébet: Jókait, még több Jókait! A névtelen vár
KÖNYV
• Györffy Miklós: Film-munkafüzetek Új nyugatnémet könyvsorozat

             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A harag tüze

Bocsor Péter

Out of the Furnace – amerikai, 2013. Rendezte: Scott Cooper. Szereplők: Christian Bale, Casey Affleck, Woody Harrelson. Forgalmazó: Pro Video. 116 perc.

Első rendezése, az Őrült szív (2009) után, amely egy lecsúszott countryénekes sorsát mutatja be Jeff Bridges Oscar-díjas alakításában, Scott Cooper ismét az amerikai néplélek számára kedves témához nyúlt. Az országot felépítő, főként pennsylvaniai és nyugat-virginiai acélmunkások küzdelmes sorsa ugyanis a countryzene által megidézett westernromantika mellett az amerikai identitás másik nagy toposza, amely nemcsak a filmrendezőket ihlette meg, amilyen például a matewani mészárlásnak emléket állító John Sayles, de a történelmi regényeknek is gyakran témát adott. Cooper is egy ilyen regényt választott filmje kiindulópontjául, mégpedig Thomas Bell Out of This Furnace (1941) című családtörténetét, amely a Braddockban (Pittsburgh egyik külvárosában) élő kelet-európai bevándorlók sorsát kíséri végig három nemzedéken keresztül.

Noha a film ugyanitt játszódik, és az angol címe is Bell regényére utal, A harag tüze korántsem tekinthető adaptációnak. Cooper és a forgatókönyvet vele együtt író Brad Ingelsby a regény helyszínét és történelmi kontextusát csupán háttérül használják az iraki háború és a legutóbbi gazdasági válság lelki és társadalmi hatásait bemutató filmben, és a főszereplő, a nehéz körülmények között is a boldogságot kereső acélgyári munkás, Russel Baze (Christian Bale) sorsának középpontjába egy igencsak témaidegen motívumot állítanak: a bosszút. Miután Russel öccse, az iraki háború után beilleszkedni képtelen Rodney (Casey Affleck) a vérfertőző hegylakók számára pénzdíjas ökölharcokat szervező Harlan DeGroat (Woody Harrelson) áldozatául esik, a törvényen kívüli közösséggel szemben tehetetlen rendőrség helyett Russelre vár a feladat, hogy saját kilátástalan sorsát végleg megpecsételve igazságot tegyen.

Ellentétben azonban az alkotók szeme előtt nyilvánvalóan példaként lebegő A szarvasvadász-szal, a rozsdaövezet szürke világába bepillantást nyújtó szociodráma és a hétköznapi ember morális felőrlődésére kihegyezett akciótörténet nem állnak össze kerek egésszé. A parádés szereposztásnak megfelelő remek alakítások, az erőteljes, minimalista párbeszédek, illetve a posztmodern noir szellemében fényképezett látványos kietlenség ellenére a film inkább tűnik tisztelgésnek különböző, Cooper által nagyra becsült elődök előtt.

Extrák: nincsenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11741