KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Latin mozi: Kuba

A dolgok kezdete

Gödrös Frigyes

Részlet Gödrös Frigyes tervezett filmjének irodalmi forgatókönyvéből.

A bontás

Havanna a jelenben, Capellanias-udvarház romjai – külső/nappal

Reggel van. A romos épület bontása folytatódik. Érkeznek a munkások.

A vénséges Melchor botjára támaszkodva őrzi a szerszámokat.

A csörlők dolgoznak. Omlanak a régi ház falai...

Melchor cserepes ajkai folyamatosan mozognak, hangtalanul formálnak szavakat. Nyögések, hümmögés tarkítják monológját..

Egyik Munkás

Na mi kell már megint, öreg??

Melchor hunyorogva a magasba néz, sárgás szemei megállapodnak a kérdezőn, aki nevetve megvonja a vállát, majd egy csákánycsapással újabb téglát bont ki a gerendák körül...

A varázslat

Havanna a jelenben, Capellanias-romház, utcák –  külsők/este

Este van. A munkások elvonultak. A környék elcsendesedett.

A vénséges vén Melchor, aki mozdulatlanul ült mindeddig, felemelkedik, és különös mozdulatokkal körbeforgatja pásztorbotját a kőlapok temetője felett.

A városban minden megdermed. Az autók megállnak. A karnevál második napjára készülődők léptei kimerevednek. Az éjszakai felhők rohanása lassul majd leáll.

A forgalmat irányító rendőr mozdulatába dermed. A tenger hullámai sötét jégcsapokként merednek az égnek. A fák leveleinek borzongása megfagy.

Melchor kezében megáll a bot. Aztán a bot lassan elkezd forogni az ellenkező irányba.

Szél kel. Örvénylik. Az idő megfordult.

Vissza az idŐben

Capellanias-udvarház romjai – külső-belső/este

A törmelék közt heverő, levert fekete és fehér márványkockák megemelkednek és felrepülnek a falakra.

A kövek jól célzott ugrásokkal elzárják a hézagokat.

A szegecselt diófalemezek benyomulnak kereteikbe, eközben sebes pörgéssel ismét helyükre fúródnak a sarokvasak csavarjai.

A tető törmelékdarabjai összeilleszkednek, felemelkednek a holt kövekről, zengő cserépviharban szállnak a magasba, és visszazáporoznak a tető gerendázatára.

A Ceres-szobor felülete kivilágosodik.

A szökőkútban megszaporodnak a halak.

A vénséges vén Melchor kulcsot illeszt a főbejárat zárjába, és sorra kitárja az ablakokat.

Amikor meggyújtja a gyertyákat, sárga remegés fut végig a családi olajfestményeken, és csokoládéscsészékhez koccanó kanalak ütemére feketébe öltözött emberek jelennek meg zsongva a ház valamennyi galériáján.

Aztán a hintók útnak erednek az éjszakában. A ház kiürül.

Feltámadás

Udvarház – belSő/éJJEL

Az ágy fejénél égő gyertyák lassan hosszabbodni kezdenek, és felszívják verejtéküket.

Mikor visszanyerik eredeti hosszukat, apácák oltják el mind a négy gyertyát.

Don Marcial, Capellanias márkija a halálos ágyán fekszik, mellén kitüntetések páncélja.

Az orvos hivatásszerű lemondással megrázza a fejét, és az időben visszafelé mozogva hátrálva otthagyja az ágyat.

A márki ujjai megmozdulnak.

Mintha egy láthatatlan zongora billentyűzetén futnának végig.

A márki felnyitja szemét, hunyorog.

A környező homályból újra fény esik az orvosságos üvegecskékre, a damasztrojtokra, a fejtámla skapuláréjára, a dagerrotípiákra, a rácsozat pálmáira.

Marcial most egészen közelről meglátja Anastasio atya hatalmas fülét. Az atya szigorúan várakozik, mintha az ébredező haldokló nem gyónt volna eleget.

Anastasio atya

Mit akarsz még meggyónni? Hallgatlak fiam!

Marcial fáradt arcvonásai most rendeződnek. Megkeményednek. Hirtelen nyugodt hangon megszólal.

Marcial

Voltaképpen milyen jogon üti bele az orrát a dolgaimba, maga vén karmelita?!

Anastasio atya

Hogy mondod fiam?

Marcial úgy érzi enyhül a nyomás a mellkasán. Felül az ágyban.

Marcial

Azt kérdem, mit kárál itt? Minek avatkozik a dolgaimba? Maguk papok Isten dicsőségére, egész életükben ájtatos pofát öltenek, miközben a haza máján híznak!

Az atya felháborodottan néz az orvosra. Az értetlenül mered vissza a papra.

Végül Anastasio atya tekintetét Marcialra szegezve elhátrál az ágytól és aggodalmas testtartást öltve beáll az orvos mellé.

Marcial leugrik az ágyról, tesz egy-két lépést, nyújtózkodik.

Ropognak a csontjai.

Marcial

Úgy tűnik, mintha élnék.

Érdeklődve körbesétál a gyászünnepre felkészített szobában.

Álmélkodva látja a talpas ezüst gyertyatartókat, a vázákat, a nehézillatú magnóliacsokrokkal.

Ahogy így körbejár, egyre vidámabb. A falnál ácsorgó pap és orvos előtt egy pillanatra megtorpan.

Marcial

Van Isten!

– jelenti ki, majd tovább halad.

Az orvos és az atya tátott szájjal figyelik.

Marcial fennhangon kommentálja az eseményeket a paphoz és az orvoshoz hajolva.

Marcial

Hát ez az ünnepi szoba nem volt benne a jóslatban. Nem volt benne Rosario lavórjában. Nem volt benne a tenyeremben, de még a kávézaccban sem!

Úgy tűnik, semmi kedvem meghalni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 32-32. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10617