KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Instant dohány

Vajda Judit

Snabba Cash – svéd, 2010. Rendezte: Daniel Espinosa. Írta: Jens Lapidus regényéből Maria Karlsson. Kép: Aril Wretblad. Zene: Jon Ekstrand. Szereplők: Joel Kinnaman (JW), Matias Padin (Jorge), Dragomir Mrsic (Mrado), Lisa Henni (Sophie). Gyártó: Tre Vanner Produktion. Forgalmazó: Mokép‑Pannónia. Feliratos. 124 perc

Melyik az az izgalmas svéd bûnügyi regény, ami még a Millennium-trilógia darabjainál is jobb, viszont érthetetlen módon nem tett szert akkora kult-státuszra? Jens Lapidus Stockholm Noir-trilógiájának elsõ kötetérõl, az Instant dohányról van szó, amely a lebilincselõ, feszült és fordulatos sztori mellett bámulatra méltó hitelességgel rajzolja fel az új évezred végének svéd társadalmát és az azon belül(!) mûködõ alvilági köröket.

A Daniel Espinosa által készített adaptáció a hitelességet azzal helyettesíti, hogy in medias res vág a történetbe, és késõbb sem magyaráz semmit. A könyvet nem ismerõ nézõnek így eleinte elég nehéz lesz követnie a több szálon futó cselekményt (a drogkereskedelemben tevékenykedõ három figurát ismerünk meg: a chilei Jorgét, egy látszólag ide nem illõ, elit körökben mozgó iskolázott fiatalt, JW-t és egy szerb maffiózót, Mradót). Espinosa munkájában ráadásul nemcsak elmagyarázva, kidolgozva sincs sok minden, így a mozgóképes verzió nem több középszerû gengszterfilmnél, mely még felvillantani sem tudja, mi volt a regényben különleges. Az alkotók ezenkívül a lehetõ legostobább módon értelmezték félre az eredetit – erre utal legalábbis, hogy egyedül a külsõségekre, a látványos nagy heistra (a kábítószer-szállítmány érkezése) koncentráltak, és kihagyták az egyik legfontosabb vonalat, minek köszönhetõen nemcsak elmarad a könyvben olvasott, lélektanilag is lenyûgözõ, bravúros végkifejlet, de teljesen motiválatlanná válik a filmbeli felemás zárás. A film ugyan a mozgókép mûvészete, ám ezúttal nagyon hiányoznak a szavak. A jelek szerint ugyanis Lapidus ütõs mondatait, a nagyszerû jellem- és környezetrajzot nem helyettesítik a plasztikus közelik vagy a szép totálok a nagyvárosról. Az Instant dohány nem túl magvas (de igaz) tanulsága így az, hogy nem kell mindenbõl filmet csinálni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/05 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10635