KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Förtelmes főnökök

Varró Attila

Horrible Bosses – amerikai, 2011. Rendezte: Seth Gordon. Írta: Michael Markovitz, John Francis Daley és Jonathan Goldstein. Kép: David Hennings. Zene: Christopher Lennertz. Szereplők: Jason Bateman (Nick), Jason Sudeikis (Kurt), Charley Day (Dale), Kevin Spacey (Harken), Jennifer Aniston (Dr. Harris). Gyártó: Rat Entertainment / New Line Cinema. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 96 perc.

Míg a tévésorozatok világában a dokumentumfilmes háttér hasznos tapasztalatokkal szolgálhat (lásd az ezredforduló egykamerás doku-sitcom õrületét), a hollywoodi mozikomédiák ez esetben is inkább süllyesztõként szolgálnak a tehetséghez. Mi sem bizonyítja ezt szebben Seth Gordon filmes polihisztor példájánál, aki a The King of Kong trivialitásában is felemelõ dokumentum-debütje és a tavalyi Freakonomics inspiratív esszéfilmje erényeit legfeljebb pár Office- és Breaking In-epizódban kamatoztathatta. Amint a való élet megfigyeléseit és feldolgozását középszerû forgatókönyvek adaptálása váltja fel, az empátia, emberismeret és intelligencia könnyen kolonccá válik, legyen szó karácsonyi vagy hivatali komédiákról.

Míg a Négy karácsonyban Gordon a csonka családos ünneplésbõl rendezett sitcom-epizódokra tördelt háborús játékokat, addig a Förtelmes fõnökök kalandnarratívát választ és az irodavilágba helyezi át a hadszínteret – a középpontban három jóbaráttal, akik a folyamatos zaklatások és megaláztatások hatására feletteseik likvidálását látják az egyetlen megoldásnak (felmondásuk esetén csupán éttermi szexrabszolgaként helyezkedhetnének el, ami talán még a valósnál is kiábrándítóbb képet kínál az amerikai munkaerõpiacról). Ám az ugyancsak három fõs íróbrigád meséjében a kacifántos terv mindössze alibiként szolgál (az Idegenek a vonatonból átvett metódus nyomban tetemes gellert kap, amikor hõseink egyidõben próbálják kiiktatni egymás fõnökét) – a valódi cél a Másnaposok sikerstratégiájának szimpla igazítása legénybúcsúról hivatali vendettára. Szûk idõintervallumba zsúfolt meredek fordulatok és zsáner-kézikönyvbõl ollózott muszáj-gegek (kokainba tüsszentéstõl a fogkefe-gyalázásig), megkésett férfiavatási rituálék gyanánt szolgáló erõpróbák és kizárólag szexuális fogékonyságuk alapján definiált nõi szereplõk, valamint sok-sok merész beszólás, ami aHó hull a cédrusra idején bizonyára még botrányosan politikailag inkorrektnek számíthatott. Seth Gordon dokumentumfilmjeiben a legfõbb szerzõi vonást jelentõ gyermekkarakter a kíméletlen igazságok bátor szószólója volt – a Négy karácsonyban a rendezõ csupán frissen használt terhességtesztet adott a szájába, a Förtelmes fõnökökbõl pedig nyomtalanul kiirtotta: a mérhetetlenül infantilis felnõttvilág kritikája helyett inkább az olcsó apoteózisát választva.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10682