KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ördög városa

Roboz Gábor

Đavolja Varoš – szerb, 2009. Rendezte és írta: Vladimir Paskaljević. Kép: Milan Spasić. Szereplők: Lazar Ristovski (Taksista), Slavko Štimac (Milos), Jana Milić (Natalija), Mira Banjac (Baka). Gyártó: Nova Film. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 82 perc.

Az utóbbi néhány évtizedben elszaporodott mozaikfilmek komplex elbeszélõi szerkezete arra teremt lehetõséget, hogy a különbözõ élettöredékek egymáshoz illesztésével a rendezõ színes tablót kreáljon egy közösségrõl, legyen szó egy esemény apropóján vagy más okból kifolyólag lazábban érintkezõ (Nashville), vagy egy szorosabb kapcsolati hálóval rendelkezõ csoportról (Boogie Nights). A szerb Vladimir Paskaljeviæ tavalyelõtti nagyjátékfilmes debütjében az elõbbi séma alkalmazására voksolt, és a szinte minden tekintetben eltérõ karakterek mikro-történeteinek összefércelésével a forma ismerõi számára újdonságértékkel nem rendelkezõ mozit forgatott.

A két rövidfilmet és egy társíróként jegyzett szkriptet (Optimisták) maga mögött tudó rendezõ tucatnyinál is több figurát zsúfolt a körülbelül nyolcvanperces játékidõbe, holott érezhetõen kevesebb sorsszelet érdekelte igazán. Többségében érzelmileg és/vagy egzisztenciálisan megnyomorított karaktereket skiccelt fel, amelyek között akadnak a szülõi gondoskodástól többé-kevésbé megfosztott kislányok és az életmódjukat titkoló luxusprostik, továbbá felelõtlen léhûtõ, agresszív taxisofõr és kábítószeres filmrendezõ-aspiráns is. A végig fantáziátlan képekben gondolkodó Paskaljeviæ eleinte a humort sem nélkülözve vázolja fel a figuráit, ám a cselekmény kibontása során változtat a tónuson, és elhagyja a megmosolyogtató szituációkat. Ezzel együtt nem sikerül igazán erõteljes drámai töltettel felruháznia a filmjét, ugyanis ilyen szûkös játékidõvel még a fontosabb szerephez jutó hõsök árnyalásáig sem jut el, a náluk is halványabb alakok pedig nem többek narratív kapcsoknál. A dél-szerbiai sziklaformációról elnevezett Az ördög városa messze nem nyújt részletgazdag tablót vagy igazán érdekes történeteket – valójában csak akkor válik egy kicsit is izgalmassá, amikor két-három jelenetben megcsillan végre a rendezõ fekete humora.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/08 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10738