KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2014/január
JODOROWSKY
• Jankovics Márton: A világfi hazatérése Jodorowsky, a mágus
• Sepsi László: A próféta kudarca Frank Pavich: Jodorowsky’s Dune
JAPÁN SZELLEM
• Varró Attila: Harcosok és hittérítők 47 rónin
• Csiger Ádám: Ház az erdő mélyén Hausu
FREARS
• Takács Ferenc: Itt és most Stephen Frears
• Vajda Judit: Nihil nimis Philomena – Határtalan szeretet
MISS HOLLYWOOD
• Kovács Kata: Neurózis és happy end Nicole Holofcener
• Baski Sándor: Hölgyválasz A korhatáros komédiák evolúciója
MAGYAR MŰHELY
• Pólik József: Nehéz ébredés A szocializmus reform-filmjei – 2. rész
• Kővári Orsolya: „Az oroszlán: asszimilált bárány” Filmszínpad: Rába Roland
QUEER FILMEK
• Kis Katalin: A bús heteroszexuális férfi panaszai Melegek a magyar filmben
• Harmat György: Ugyanaz a szerelem Budapest Pride LMBTQ Fesztivál
• Huber Zoltán: Másképpen más Coming Out
TEST ÉS LÉLEK
• Kovács Petra: Titkok a vásznon London: Európai Pszichoanalitikus Filmfesztivál
• Pintér Judit Nóra: A szenvedés képei Betegség a filmvásznon
BALKÁN EXPRESSZ
• Forgács Iván: Béketeremtő filmes háború Bosnyák filmek
CAPA 100+
• Bácsvári Kornélia: A mexikói bőrönd Capa 100+
• Kolozsi László: Capa filmje Robert Capa/A Játékos
KÖNYV
• Kelecsényi László: A vér nem válik vízzé Inkey Alice: No de Alizka!
FILM / REGÉNY
• Bocsor Péter: Fehéren feketén Solomon Northup: Twelve Years a Slave
• Roboz Gábor: Halványuló kézjegy Steve McQueen: 12 év rabszolgaság
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A ló másik oldala Overdose – Vágta egy álomért
• Bilsiczky Balázs: Határtalanul Háromkirályok
• Andorka György: A halhatatlanság halála A futurológiai kongresszus
MOZI
• Baski Sándor: Ezerízű szerelem
• Forgács Nóra Kinga: Csinibabák
• Alföldi Nóra: Joséphine
• Csiger Ádám: Csókok és gólok
• Kránicz Bence: Harcban élve
• Huber Zoltán: Behálózva
• Roboz Gábor: Kísértés
• Tüske Zsuzsanna: Dom Hemingway
• Parádi Orsolya: Belle és Sébastien
• Varró Attila: Csillaghercegnő
• Sepsi László: A hobbit: Smaug pusztasága
• Vajda Judit: Vágyak szerelmesei
DVD
• Pápai Zsolt: 80 huszár
• Soós Tamás Dénes: Amerikai vérbosszú
• Soós Tamás Dénes: Klein úr
• Tosoki Gyula: A bűn árnyékában
• Benke Attila: Vörös nap
• Varga Zoltán: Szellemes karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

80 huszár

Pápai Zsolt

Magyar, 1978. Rendezte: Sára Sándor. Szereplők: Cserhalmi György, Juhász Jácint, Madaras József, Tordy Géza. 98 perc. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 124 perc.

 

Sára Sándor életműve színvonalánál és sokszínűségénél fogva is a magyar filmtörténet csúcsteljesítményei tartozik. Egyszerre találhatóak benne korszakos jelentőségű dokumentum- és játékfilmek, ráadásul utóbbiak stilárisan és tematikailag igencsak különböznek egymástól. Jóllehet Sára csupán fél tucat játékfilmet rendezett, ezek között akad „cselekvő film” a hatvanas dekádból (Feldobott kő), szatíra a hetvenesből (Holnap lesz fácán), továbbá a későkádárista Magyarország anomáliáit feltérképező (és a készülő rendszerváltás ellentmondásosságát is megsejtő, váteszi) művészfilm a nyolcvanas évekből (Tüske a köröm alatt), valamint háborús dráma a kilencvenes évekből (A vád).

Sára egyik legnagyobb igényű vállalkozása az a 80 huszár, amely kivált a műfaji gondolkozáshoz közelítő szemlélete, illetve XIX. századi témája miatt különbözik az oeuvre többi darabjától. Az 1848-ban játszódó – és valós alapú – kosztümös film a magyar történelmet jellemző drámai sorsválasztásokról szól. Amikor egy szakasz Lengyelországban állomásozó honvéd hírét veszi a magyarországi fejleményeknek, azzal a dilemmával kénytelen szembesülni, hogy maradjon-e állomáshelyén, vagy pedig – megtagadva az engedelmességét osztrák feletteseinek – induljon el hazája megsegítésére. A helyzetet kiélezi, hogy a küldetés teljesítése csaknem lehetetlen, hiszen a katonáknak a Kárpátok kegyetlen terepviszonyai mellett a levadászásukra készülő császári csapatokkal is meg kell harcolniuk.

Sára, illetve forgatókönyvíró társa, Csoóri Sándor bravúrja, hogy egy végtelenül egyszerű alaphelyzetbe oltva sikerült megragadniuk a magyar történelem vissza-visszatérő problémáját. Mi az üdvösebb: asszisztálni a nemzet élethalálharcához, de túlélni a kataklizmát és ezzel megőrizni magunkat az újjáépítés időszakára, vagy aktivizálódni és a siker mégoly csekély reménye mellett is vállalni a harcot? Nincs jó döntés ebben a helyzetben: a tétlenség felemészti a lelket, hiszen a tenni akaró ember számára az árulással egyenlő, az aktivizálódás viszont nagy eséllyel a testet pusztítja el.

A 80 huszár szerteágazó filmtörténeti hagyományba csatlakozik. Egyrészt lazán és ellentmondásosan kötődik a hazai előzményekhez – legyen szó a hangosfilm hajnalának huszárfilmjeiről (Rákóczi induló; Emmy; A királyné huszárja) vagy a hatvanas–hetvenes évek deheroizáló, történelmi témájú darabjairól –, továbbá párhuzamokat mutat bizonyos amerikai mintákkal is, kivált a klasszikus lovassági westernnel. Mindazonáltal a kalandnarratíva fokozatosan lelassított használata, a cselekmény durván epizodikussá hangolása vagy a teljesületlen célok ellenromantikája mind olyan elem, amely rejtett kapcsolatokat sejtet a Hollywoodi Reneszánsz revizionista westernjeivel is (Cheyenne ősz; Major Dundee; Kis Nagy Ember; A kék katona). A 80 huszár korának egyik legihletettebb, nemzetközi érdeklődésre is joggal számot tartó, ámde a külföld által mégsem respektált magyar filmje.

Extrák: A film angol felirattal is megtekinthető. Az extrák között két minőségi tételt találunk: Sára Sándor Pro Patria (1969) etűdjét, valamint egy félórás, angol felirattal is ellátott beszélgetést Sára Sándor, Hermann Róbert hadtörténész és Fazekas Eszter, a Filmintézet munkatársa részvételével. Ebből érdekes, egyúttal az értelmezést is segítő adalékokat tudhatunk meg a 80 huszár keletkezéséről és történelmi hátteréről.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11576