KritikaAmerikai mesterlövészGyőztes és áldozatSoós Tamás Dénes
Clint Eastwood iraki háborús drámájában a patrióta amerikai lelket is megszaggatja az ölés aktusa. Sikerként könyvelni el a terror elleni
háborút – ez csak Oszama bin Laden 2011-es likvidálása óta kiváltsága az
amerikai tömegfilmnek. Korábban, ha az iraki vagy az afganisztáni háború került
szélesvászonra, egy-két kivételtől eltekintve a kritikus hangok szöktek
magasabbra, a bin Laden utáni hajszát precízen dokumentáló Zero Dark Thirty-vel kezdődően viszont a terror elleni harc pozitív
végkicsengésű történetei kerültek túlsúlyba az Act of Valortól A túlélőig.
Peter Berg A túlélőben ugyan eltekint
a tömegfilmben elvárt totális sikertől, de csak azért, hogy megalapozzon az amerikai
harcosok emberfeletti teljesítményének. A
túlélő az erkölcsileg és fizikailag is felsőbbrendű amerikai katonák
dicshimnuszát énekelte meg, pátoszát pedig abból fakasztotta, hogy a tálib
túlerő ellenében elhulló áldozatok szerepkörébe helyezte hőseit.
A tendenciának megfelelően
az Amerikai mesterlövész hőse is egyszerre
győztes és áldozat. Chris Kyle az amerikai hadtörténet leghatékonyabb
mesterlövésze volt, de neki is meg kellett fizetni az árat a „sikerért”. Az Amerikai mesterlövész háborús drámaként
szikár, szűkszavú, mondhatni spártai – tökéletes ellentéte A túlélő hiperrealista háborúpornójának, amely a testi sérülések és
megpróbáltatások hatásvadász látványára épített. Ez az eastwoodi visszafogottság
a film fő erénye: a munkáját pragmatikus monotonitással végző precíziós lövész szellemének
komótos, de alapos korrózióját követjük nyomon fázisról fázisra.
Ám Eastwood hiába
mélyeszti Kyle pszichéjébe kameráját, nem hoz felszínre új, de még csak drámai
igazságokat sem. Az iraki háborúról szóló művek legbiztosabb buktatója ez:
habár fontos film kevés született a témában, már számtalan aspektusát feldolgozták.
Aligha újdonság például a poszt-traumatikus stressz szindróma tüneteinek mégoly
éles szemű megfigyelése, vagy épp a háborútól elszakadni képtelen katonák
drámája, amelyet legutóbb A bombák
földjén dolgozott fel idegtépően hatásos és esztétikailag is megalapozott módon.
Igaz, Kyle nem azért tér
vissza újra és újra Irakba, mert adrenalin adagjára szomjazik, mint Bigelow tűzszerésze,
hanem mert idealista megszállottsággal küzd hazájáért. Ő egy vallásos,
fegyvermániás és naiv texasi srác, aki cowboynak született, de a terrorista
merényletek hatására katona lett. A film és az alapjául szolgáló önéletrajz azonban
eltér Kyle jellemét illetően: a valódi mesterlövész ellentmondásos nézetei
filmen patrióta elkötelezettséggé finomodnak. A valódi Kyle saját bevallása
szerint élvezte a gyilkolást, és meg volt róla győződve, hogy a testet öltött
gonosz ellen hadakozik Irakban. A filmbeli Kyle már nem szeret ölni;
bajtársaiért teszi és megviseli az ölés aktusa. Keze ráadásul igazságos kéz:
sohasem hibázik, sohasem téved. A bombák
földjén világában még senkiről nem lehetett megmondani 100 %-osan, hogy
terrorista-e – épp a terrorizmus gerjesztette paranoia alapja ez a
bizonytalanság. Kyle viszont csak szavatolt terroristákat öl, és azokat is
kivárás, megfontolás után. Erkölcsi dilemmával talán egyszer szembesül, többek
közt ezért is szürkül el a drámája.
Az Amerikai mesterlövész kapcsán így nem is az az érdekes, hogy az
átlagnál kimunkáltabbak, realisztikusabbak-e a harcjelenetek (azok), elmélyíti-e
a színészi játék a jellemeket (elmélyíti), leegyszerűsödik-e a történet a
fiktív, iraki mesterlövész-doppelgänger bevezetésével (le bizony). Hanem az,
hogy filmre vihető-e a kontextus felrajzolása nélkül az Egyesült Államokban
elterjedt álláspont, amely ha a háborút nem is, de a háborút vívó katonákat
támogatja? Szabad-e értékítélet nélkül beszélni az iraki háború hősének kikiáltott
és elgondolása szerint keresztes háborút viselő katonáról, akinek fekete-fehér
világképét a film nem kérdőjelezi meg?
Eastwood hiába sugallja
azt, hogy nem a hatékony gyilkológép, hanem az emberiségéhez visszataláló családapa
a valódi hős, filmje mégis középutas marad. Ahol a háború abszurditását
ragadhatná meg a minden halálos találat után még a helyszínen kitöltendő
papírokkal, amelyek az emberölés jogosságát bizonyítják, csak az amerikai szuperkatona
tévedhetetlenségét látja. Ahol pedig a nemezissel behozott tükörszerkezet a
másik fél megértését célozhatná, ott csak akciósablonokat talál. A
végkövetkeztetés: a háborúba nemcsak a kétkedő, de a kétséget nem ismerő all-american guy lelke is beleszakad.
Kár, hogy ennyi drámát már az első Rambo-film is felvillantott.
AMERIKAI MESTERLÖVÉSZ (American
Sniper) – amerikai, 2014. Rendezte: Clint
Eastwood. Írta: Chris Kyle
önéletrajza alapján Jason Hall. Kép:
Tom Stern. Szereplők: Bradley Cooper (Kyle), Sienna Miller (Taya), Jake McDorman (Ryan), Brian Hallisay (Gillespie). Gyártó: Village Roadshow / Malpaso Productions. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 134
perc.
Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 176 átlag: 5.25 |
 |
|