KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/január
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: „Én nem lázadtam, én filmeket csináltam” Beszélgetés Sándor Pállal – 1. rész
• Darida Veronika: Toll és maszk Gábor Miklós
• Morsányi Bernadett: „Szabad embereket fényképezünk” Beszélgetés Szomjas Györggyel
• M. Tóth Éva: A nyár embere Jankovics Marcell-monográfia
• Kelecsényi László: Elmenni! Visszajönni? Alex és Andy
A DÍSZLET MESTEREI
• Bereczki Zoltán: A dekonstruált építész Rajk László filmdíszletei
• Benke Attila: A tér művészei Alexandre Trauner Art/Film Fesztivál – Szolnok
LÁNGOLÓ LÁNYOK
• Vajda Judit: A lányok angyalok Céline Sciamma
• Beck András: Érettségi után, a senkiföldjén Daniel Clowes: Ghost World
• Kránicz Bence: Műtéti beavatkozás Női remake
• Roboz Gábor: Öngyilkos játék Jason Micallef: Gyilkos játékok
VIRTUÁLIS VALÓSÁG
• Barkóczi Janka: Bazin álma Virtuális valóság és dokumentumfilm
• Herpai Gergely: James Dean digitális szelleme Virtuális színészek
A ZSÁNER MESTEREI
• Varga Zoltán: Szörnyfészek a felhőkarcolóban Larry Cohen démonai
FESZTIVÁL
• Pauló-Varga Ákos: Éles képek Verzió
A MESEÍRÓ MESÉJE
• Adorf Mario: próba szöveg
FESZTIVÁL
• Bartai Dóra: Eldobható társadalmak Jihlava
• Beretvás Gábor: Csillaghullás Nagyszeben – Astra Filmfesztivál
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: A változás dogmája A két pápa
• Pethő Réka: Útkereséstől életközepi válságig Házassági történet
• Fekete Tamás: Német história X Jojo Nyuszi
• Vajda Judit: Terhes társaság Seveled
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Jövőpánik Évek alatt
MOZI
• Pazár Sarolta: Különleges életek
• Vajda Judit: Boldog idők
• Kovács Patrik: Amanda
• Baski Sándor: A hegyek szigete
• Kovács Gellért: Bőrömben
• Kovács Kata: Judy
• Benke Attila: Családból is megárt a sok
• Alföldi Nóra: Lola és a fiúk
• Huber Zoltán: Tőrbe ejtve
• Rudolf Dániel: Hivatali eltávozás
• Herpai Gergely: Charlie angyalai
• Varga Zoltán: Sarkvidéki akció
DVD
• Pápai Zsolt: Hahó, Öcsi!
• Kovács Patrik: Annabelle gyűjtemény
• Benke Attila: Keménykalap és krumpliorr
• Varga Zoltán: Menekülés Los Angelesből
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Lola és a fiúk

Alföldi Nóra

Lola et ses frères – francia, 2018. Rendezte: Jean-Paul Rouve. Írta: David Foenkinos és Jean-Paul Rouve. Kép: Christophe Offenstein. Szereplők: Ludivine Sagnier (Lola), José Garcia (Pierre), Jean-Paul Rouve (Benoît), Ramzy Bedia (Zoher), Pauline Clément (Sandra). Gyártó: Nolita Cinema / TF’ Studio / Les Films du Monsieur. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 105 perc.

 

A Lola és a fiúk azon csodás filmek közé tartozik, amellyel úgy folyik el az idő, mintha csak egy kád meleg vízben ücsörögne a néző. Belecsobban, lubickol benne, kellemes, pihentető és jajdejó, majd kiszáll a kádból és öt perc múlva már nem is emlékszik, hogy a frissítő locsipocsi megtörtént. Jean-Paul Rouve művét őszintén csak dicsérni lehet, mert kedvesek a karakterek, bugyborékolnak a párbeszédek, mosolyogtatóan banálisak az események. Ezt az egyszerűséget az alkotó mindenféle rendezői nüansz nélkül kíséri, teljesen észrevétlen a jelenléte, meg se próbál művészkedni, épp ezért meghökkentő, hogy a néző az ingerszegénység ellenére csak a film háromnegyedénél kap észbe, hogy itt valójában semmi − nagyvásznon megszokott horderejű − esemény sem történik. Csupán a hétköznapi élet zajlik az apró-cseprő problémákkal.

Lola válóperes ügyvéd, két bátyja van: Benoît, az optikus, Pierre pedig elöregedett épületek lerombolásával foglalkozik − mindhármuk foglalkozása önmagáért beszél és finom metaforaként húzódik végig a történetükön. Életükbe Benoît harmadik esküvőjén kapcsolódunk be, ahol Pierre botrányosan rossz beszédet mond, ráadásul elfelejti a menyasszony nevét is. Ám, ahogy egy normális családban ez lenni szokott, néhány hét sértődöttség után az élet közbeszól és ezek az apró galibák kínos-humoros közjátékként zsugorodva gyűrűznek tovább a következő családi eseménybe. A háttérben mindeközben mindhárom testvérnek megvan a kisebb-nagyobb baja és boldogsága − várandósság, munkanélküliség, bimbózó szerelmek alakulnak, régi szerelmek elmúlnak. Ezeket a teljesen hétköznapi helyzeteket Rouve alkalmanként szürreális, ízig-vérig francia humormorzsákkal hinti meg, amellyel elűzi a helyenként érzelgős mellékízt. A Lola és a fiúk szép és melegszívű családi portré, ízlésesen szerény keretbe foglalva. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/01 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14411