KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/június
POSTA
• Ács Miklós: Kedves Filmvilág!

• Dániel Ferenc: Mister Úriember A Hitchcock-kennel
SOROZATGYILKOSOK
• Varga Zoltán: Rémület-kommersz A pszichológus szemével

• Bikácsy Gergely: Zazie, a kívülálló Louis Malle lidércfényei
• Ardai Zoltán: Sweet Movie Niagara kanális
• Fábry Sándor: Ödi-papi A hús
1895–1995
• Schubert Gusztáv: Lassított lónézés Székely Bertalan, az ősfilmes
• Beke László: 16 kocka igazság
• Székely Bertalan: A mozgás hogyan látszik?

• Lajta Gábor: A film újra meg újra A moziról beszél: El Kazovszkij
MAGYAR FILM
• Ozsda Erika: Főiskolai legenda Tanítványok Szőllősy Éváról
ANIMÁCIÓ
• Antal István: Donald kacsa magyar hangja Beszélgetés Michael Alexander Mehlmann-nal
KRITIKA
• Marton László Távolodó: Rock-bizarr David Bowie és a marsbéli pókok
• Hegyi Gyula: Magyar mártírium Lefegyverzett ellenséges erők I–II.; Magyar nők a Gulágon I.
• Békés Pál: A pinty hallgat A csalás gyönyöre
KÖNYV
• Ardai Zoltán: Hirsch Tibor: Bosun! Greenaway-jegyzetek
• Kelemen Sándor: Berkes Ildikó: Kurosawa Akira
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: My Girl (Az első szerelem)
• Hegyi Gyula: Grand Canyon
• Koltai Ágnes: Az Oroszország Ház
• Mattesz Mónika: Őrült szafari
• Turcsányi Sándor: Coming out
• Sárközi Dezső: Tini nindzsa teknőcök II.
• Asbóth Emil: A prosti

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

My Girl (Az első szerelem)

Békés Pál

És akinek az apukája temetkezési vállalkozó? Annak talán nem jár a boldogság? Az talán kirekeszthető az élet örömeiből, és mindörökre megfosztható a tréfa-móka-kacagás áldásaitól? Nem, egy demokratikus társadalomban az ilyesfajta megkülönböztetés lehetetlen. A My girl című film láttán óhatatlanul a gyermekkoromban hallott anekdoták jutnak eszembe a magyar állami ítéletvégrehajtó két világszép lányáról, akik pártában sorvadoztak, mert hiába vagyon és bájak – számkivetetté tette őket atyjuk tisztes ipara. Nem úgy a Sultenfuss-kislányt, aki a Pennsylvania állambeli Madison városkában cseperedik, míg halálügyi hivatalnokként tevékenykedő özvegyen maradt édesatyja a pincében az elhunytakat glancolja, hogy elfogadható küllemmel vehessenek részt utolsó evilági föllépésükön. A Sultenfuss gyereknek barátai vannak, teljes és normális életet él, maradéktalanul élvezi a nyári szünet örömeit. És közben zajlik az élet, és zajlik a halál. Legjobb barátja, a szemüveges kisfiú buta baleset következtében meghal. Titkos szerelme, a vonzó irodalomtanár megtalálja párját, és ezzel sebet ejt a bimbózó lelken. Apja elunja az egyedüllétet, és feleségül veszi alkalmazottját, a vonzó kozmetikusnőt, akit tetemszépészeti feladatok ellátására vett föl a nyár elején. És megjön az első vérzés is. Hát ekként folydogál a gyermekkor aranyszín nyara a Pennsylvania állambeli Madisonban. Rendes film a My girl, nincs vele semmi baj. Talán csak az, hogy olyan lankasztóan unalmas. Aki a cseperedés csodájával és gyötrelmeivel szeretne szembesülni, ne aszalódjon a moziban, hanem üljön ki egy napfényes parkba, és olvasgasson. Ajánlott irodalom: például a Huckleberry Finn, A két Lotti vagy a Tüskevár.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/06 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=498