Láttuk még

Kalifornia

Reményi József Tamás

Ez a film többször is megtéveszti nézőjét. Jó darabig mintha komolyan venné azt a különös szituációt, amelyben össze van zárva egy értelmiségi pár (szociológus férfi + fotóművész hölgy) és egy lumpen kettős (bűnöző + számkivetett kamaszlány). Együtt autóznak Kalifornia felé, s kölcsönösen a sötét énjükkel hatnak egymásra: a fotós a vamp-külsejét, pornografikus felvételekhez való vonzódását, a menő, dögös nő divatját sugározza át az őt bálványozó kislányra, szociológusunk pedig tehetetlen az agresszivitás egyszerű logikájával, „férfiasságával” szemben. A helyzet abszurditását fokozza, hogy értelmiségi hőseink beteges (sorozat-)gyilkosságok helyszíneit keresik föl – könyvet írandó –, s közben észre sem veszik, hogy beteges (sorozat-)gyilkost cipelnek magukkal. Viszik – amit keresnek, s ez az amúgyis démonival kacérkodó intellektusokat különösen ironikus fényben mutatja.

Mindez azonban csak bizonyos mélységig foglalkoztatja a film alkotóit, s mind jobban belevetik magukat (belevetnek bennünket) egy sematikus akciófilm rémségei közé. A Kalifornia elveszti kesernyés báját. Mígnem az epilógusban megint fordul a kocka, s kiderül, hogy tulajdonképpen nevelési célzatú drámát láttunk, amelynek főszereplői (helyettünk) katartikus megtisztuláson mentek keresztül: a szelíden hullámzó óceán partján egy villában lehiggadt alkotómunka folyik, a történteket szociális felelősségtudattal, érzelmekkel átitatottan feldolgozó házigazda s egy ikonok témáit fotózó, diszkrét megjelenésű háziasszony jóvoltából.

Egyvalamiben, hál’ istennek, nem tudnak megtéveszteni bennünket, s ez a kamaszlány szerepében Juliette Lewisnak köszönhető. Olyan páriát alakít, aki nem véli szerencsétlennek magát, hisz nemcsak infantilisan visszamaradott, hanem viszonyítania sincs mihez. Amikor pedig már volna kihez mérnie sorsát, makacsul ragaszkodik a naivitás képzeteihez. Nem hollywoodian szánnivaló, suta, zavart, emberi teremtés. Őérte érdemes elmenni a moziba.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1994/08 54. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=708

Cikk értékelése:

szavazat: 1458 átlag: 5.53