|
|
|
Láttuk mégAz anya, a lány és a szeretőCsala Károly
A legrosszabb (távol-keleti) neorealista sablonokkal mutatkozik be hazánkban az évente temérdek sok filmet gyártó ország, a Fülöp-szigetek. Olyannyira, hogy legföljebb dokumentum-híradásként értékelhető a filmművészet barátai számára: a manilai nyomornegyed hétköznapjainak bemutatása – ami, persze, nem elsődleges szándéka a film készítőinek – valószínűleg hiteles, a „helyi színeket” alighanem jól keverték ki, hisz azokat szigorúan szokta ellenőrizni a helybeli néző. Apropó, színek. Nem pusztán színeiben, de világításában is feltűnően gyönge, még iskolásnak sem nevezhető az operatőri munka. A rendezés, a színészi játék ezzel szemben a rutin félreismerhetetlen jeleit mutatja.
Máskülönben egy valóságszagú rémtörténettel van dolgunk. A vénecske halárusnő, akit férje elhagyott, stricit tart, aki viszont szépséges lányára tart inkább igényt. Insiang, a lány egy autószerelőbe szerelmes, aki azonban fél az öklöktől és a késektől, s miután a leányzó elment vele egy éjszakára a garniszállócskába, faképnél hagyja. Insiang bosszút forral: a strici szeretője lesz, s ráveszi, hogy társai segítségével jól agyabugyálják el a hűtlen legényt. Megtörténik. Aztán az anya rájön a szeretője és a lánya viszonyára, leszúrja a stricit. Börtönbe kerül, ahol is leánya meglátogatja, s közli vele, hogy szereti. Miután a film egész hosszában folyton csak gyűlölte. Hát ennyi.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 1599 átlag: 5.46 |
 |
|
|
|
