KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/május
• Galsai Pongrác: Kézimunka a Cséry-telepen Majd holnap
• Lengyel Balázs: Mennyi reménytelenséget bír el egy gyerekfilm Veszélyes játékok
• Székely András: Morgások és macskák 1979-es rajzfilmekről
• Egyed László: Népszerű-e a tudományos?
• Rubanova Irina: Asszony a felvevőgéppel Larisza Sepityko portréjához
• Rubanova Irina: Falusi apokalipszis Moszkvai tudósítónk beszélgetése Elem Klimovval
• Bikácsy Gergely: Család – megbocsátok! Szívzörej
• Bádonfai Gábor: Közös gyermekkorunk Még egyszer A facipő fája című filmről
• Szilágyi János: Volt egyszer egy film...
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Mireille és egyéb fiatalok Sanremo
• Bikácsy Gergely: Kérdőjelek és komédiák Kassa

• Köllő Miklós: Mire figyelünk a nyolcvanas években? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés II.
• Gazdag Gyula: M. v.
• Rózsa Zoltán: Isten, Haza, Tekintély Portugál fantomok
VITA
• Veress József: Beszéljünk a filmcímekről
• Csala Károly: Válasz helyett Veress Józsefnek
LÁTTUK MÉG
• Ledniczky Márton: Földi űrutazás
• Miklósi Klára: Talaj nélkül
• Koltai Ágnes: A nagy álom
• Harmat György: Államérdek
• Schéry András: Hazatérés
• Veress József: Szerelmi vallomás
• Józsa György Gábor: Sorsok
• Kulcsár Mária: Goodbye és ámen
• Koltai Ágnes: Mindent bele, csak rá ne fázzunk
• Veress József: Bumfordi
• Csala Károly: Az anya, a lány és a szerető
TELEVÍZÓ
• Bor Ambrus: Pozitívot minden negatívról – vagy pozitívot minden negatívból? Apám kicsi alakja
• Koltai Tamás: John és Jancsi Drága kisfiam
• Mezei András: A mélységből
• Ökrös László: Különleges nyomozás Részeg eső
TÉVÉMOZI
• Karcsai Kulcsár István: Eper és vér
• Karcsai Kulcsár István: BÚÉK
• Karcsai Kulcsár István: Halál Velencében
KÖNYV
• Voigt Vilmos: Emilio Garroni: Szemiotika és esztétika
POSTA
• Dominus Péter: Mindennapok Oidipusza és az időutazás Olvasói levél
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat David Robinson; Irina Rubanova

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

David Robinson; Irina Rubanova

Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat

N. N.

 

David Robinson

 

1930-ban született Lincolnban, Angliában. Iskoláit a cambridge-i Kings College-ban végezte. A következő könyvek szerzője: World Cinema (Világfilm); Buster Keaton; Hollywood in the Twenties (Hollywood a húszas években). Fordításában jelent meg angolul a Cinema in Revolution (A forradalmi film), Aranda: Luis Buñuel, és Eisner: Murnau című kötete. A The Movie, 1980 (Mozi) című kiadvány konzultáns szerkesztője. Rövidfilmeket is rendezett: A Warning to Good Children, 1951 (Figyelmeztetés a Jó gyerekeknek), Travallers, 1968 (Utazók), Hetty King, 1969 (Hetty király). Jelenleg a Times című londoni napilap filmkritikusa.

 

 

Irina Ivanovna Rubanova

 

Moszkvában, 1933. július 21-én született. A moszkvai egyetem bölcsészkarán orosz irodalom szakot végzett. Diplomamunkáját Csehov novelláiról írta. Két évig könyvkiadóban dolgozott, majd a Művészettörténeti Intézet aspiránsa lett. Az intézmény mai neve: Össz-szövetségi Művészettudományi Kutatóintézet; itt dolgozik tudományos főmunkatársként. A kandidátusi fokozatot „A lengyel film. 1945–1965” (Moszkva, Nauka, 1966) című könyvéért nyerte el. Egyéb megjelent könyvel: „A szocializmus országainak filmművészete” (Moszkva, Znanyije, 1963), „A lengyel film” (Riga, 1969), „Konrad Wolf” (Moszkva, Iszkussztvo, 1973), „Vlagyimir Viszockij” (Moszkva, 1977). Összeállítója és szerkesztője a következő gyűjteményes kiadványoknak: „Látószög. Cikkek és dokumentumok a szocialista országok filmművészetéről” (Moszkva, Iszkussztvo, 1977), „A szocialista művészet fejlődése Közép- és Délkelet-Európa országaiban” (Moszkva, Nauka, 1979), „A kor igazsága – a filmvászon igazsága” – szovjet kritikusok cikkei (Varsó, WAiJ, 1975, lengyel nyelven). 200-nál több cikke és recenziója jelent meg a Pravda, Izvesztyija, Komszomolszkaja Pravda, Szovjetszkaja Kultura, Iszkussztvo Kino, Szovjetszij Ekran, Inosztrannaja Lityeratura stb. hasábjain. Érdeklődésének fő területei: a szocialista országok – elsősorban Lengyelország, NDK, Magyarország – filmművészete, az olasz film, Bergman munkássága, a filmszínészi munka. Jelenleg az „Antifasizmus és az európai film 1945 után” című könyvén dolgozik (az Iszkussztvo kiadó számára), s az „Andrzej Wajda. Film, színház, televízió” című könyvének anyagát készíti elő.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7892