KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/január
KRÓNIKA
• N. N.: Alberto Cavalcanti, King Vidor, Elio Petri, Jacques Tati

• Zalán Vince: Színt vallani Új Balázs Béla-kötetek
• Balázs Béla: Filmkritikát! Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Nanuk, az eszkimó Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: A kritika kritikája Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Pénzért mindent Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Polikuska Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Balázs Béla: Levél Erdei belügyminiszter úrhoz a cenzúráról és egy szép magyar szóról Balázs Béla filmkritikái – először magyarul
• Koltai Tamás: Szakszeűen kisiklatott vonatok Viadukt
• Koltai Ágnes: Varázslók és emberek Tündér Lala
• Boros István: Elsőfilmesek, 1983 Erdőss Pál, Sólyom András, Szurdi Miklós, Vészi János
• Nemes Nagy Ágnes: Vadnyugat keleten A testőr
• András László: Ötezer éves történet A postás mindig kétszer csenget
• Molnár Gál Péter: Játék a bizonytalansággal Madarak
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Múlt és jelen Mannheim
• Zsugán István: Emberek a fevevőgép előtt Nyon

• Bikácsy Gergely: Bálnák és szalamandrák Vázlat Alain Tannerről
• N. N.: Alain Tanner filmjei
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: A gránátalma színe
• Kövesdi Rózsa: Várlak nálad vacsorára
• Simándi Júlia: A 34-es gyors
• Simándi Júlia: Az elnök elrablása
• Kapecz Zsuzsa: Nyugtalanság
• Farkas András: Kétes hírű menyasszony
• Schubert Gusztáv: Szökés a halál elől
• Schubert Gusztáv: Szerelmek, esőcseppek
• Varga András: Végállomás
TELEVÍZÓ
• Faragó Vilmos: A művész élete képekben Liszt Ferenc
• Szilágyi János: A Kockázat kockázata
• Csepeli György: Kant a televíziót nézi A tévéműsorok tetszéséről
KÖNYV
• Simándi Júlia: A hallgatag Asta

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terítéken a nő

Köves Gábor

 

Kérdezz, felelek. Brazília? Pelé. Rió? Karnevál. Helyben vagyunk. A tótumfaktum pózába beleöregedett futball-ikon és a flitteres-konfettis, rezgő húsú hastáncosnők – Postcards from Brazil. A Terítéken a nő ilyen képeslap: egyik sarkában a naplementével, a másikban a hajnal derengő fényeivel, a harmadikban tábortüzes tengerparti rituálékkal, a negyedikben a helyi konyha csodáival. Színekből, dallamokból, illatokból építkezik a film. Hogy mégis több, mint az országimázs-központ megrendelésére készített promo, az a két főszereplő – az Almodóvar-üdvöske, Penelope Cruz és a számunkra ismeretlen sorozat-színész, Murilo Benicio –, illetve a színészeire koncentráló dramaturgia és rendezés érdeme.

Cruz Isabella, az egyensúlyzavarral megvert és csodás konyhaművészettel megáldott mesebeli királylány, akit csúnyán megcsal hitvese, Toninho, a trubadúr-királyfi. A lány összetört szívvel egy messzi királyságba (San Francisco) bujdosik, s hogy felejtse szerelmét, bánatát főztjeibe fojtja. Az eredmény nem is marad el, Isabella mesebeli gyorsasággal a helyi „Főzőcske, de egzotikusan” sztárjává válik. A bűnbánó királyfi persze asszonya nyomába ered, de az „így éltek, míg meg nem haltak”-ig, mint minden valamirevaló mesében, sok a leküzdendő akadály. Az ízléssel megfestett képeslapon lassan feltűnnek az emberi arcok is. Senkit sem érhet váratlanul, hogy közülük is a legmaradandóbbak a törékenységet a latinos vitalitással ötvöző Cruz kisasszony arcai. Legyen éppen durcás, vigasztalásra váró, széles mosolyú vagy lebiggyedt ajkú – a Cruz-pofival nehéz betelni. Végül is a Terítéken a nő – konyhai hasonlattal élve – jóízű film. Nagyon édes, de szacharinmentes szórakozás.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3157