KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1988/május
• Márton László: Az együttérzés díszletei Berlin, Alexanderplatz
• Györffy Miklós: Forgatókönyvírók részvénytársasága beszélgetés Michael Töteberggel
• Papp Zsolt: A szubjektív tényező Helke Sander és a nyugatnémet ’68
• N. N.: NSzK filmhét
• Zalán Vince: Péter és Pál Törvénysértés nélkül
• Schubert Gusztáv: A vaskorszak végén Szorításban
• Koltai Ágnes: Görbe folyosók Kiáltás és kiáltás
• Ardai Zoltán: A macska nyolc éve A „csehszlovák új filmről”
FESZTIVÁL
• Fáber András: Mit hoz a szél? Nantes
• Székely Gabriella: Kairó kék bársonya Kairó

• Barna Imre: Nulla rosa est A rózsa neve
• Kovács István: Maradandóság és mulandóság Beszélgetés Andrzej Wajdával
LÁTTUK MÉG
• Faragó Vilmos: Küldetés Evianba
• Nóvé Béla: Zeneszalon
• Báron György: A halálosztó
• Gáti Péter: Más, mint a többi
• Vida János Kvintus: A pokol katonái
• Bikácsy Gergely: A zsaru és a szex
• Biczó Dezső: Califar malma
• Tamás Amaryllis: Ez is elmúlik egyszer
KÖNYV
• Zalán Vince: Mécsláng

             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy becsületbeli ügy

Turcsányi Sándor

 

Tiltakozom!

Bőrharisnya és bőrfejűek után a bőrösök egy újabb csoportja igyekszik szolidan belekavarni unalmas hétköznapjaink megszokásába: nyakunkon a bőrnyakúak. Magyarán a gyalogos tengerészek, a tengerészgyalogosok. Régi sikereik színhelyére térnek vissza, újra Kubában látjuk őket. Mielőtt bárki is izgalomba jönne, most egy másik disznóságról van szó.

 

Tiltakozom!

Mi, reszkető kezű, titkon zacskóból kiflit csipegető, idős nénikék, ím megint összejöhetünk, s kedvünkre kíváncsiskodhatunk. Hogy is volt az, amikor a nyakára tette a kezét, s ily módon akadályozta lélegzetvételét? Elhagyott nagymamák, most nem a Markó utcai tárgyalóteremben találkozunk, hanem a moziban.

 

Tiltakozom!

Bírósági filmek – mint a jelen dolgozat is – leggyakoribb fordulata. Az ügyész, az ügyvéd kiáltja minduntalan: olyan tettenérő ipiapacs. Ám mit tehet a néző? Ha ő protestál, hírhedett vérbíráknál százszorta zordabb jegyszedő nénikkel találja szemben magát. Így számára csak a polgári engedetlenség már bevett moziformái maradnak: dupla adag rágógumit ragaszt a szék karfájának alsó lapjára, avagy dühében lenyeli a szotyolahéjat (kontra-éhségsztrájk).

Röviden tehát, a parodisztikus Tom Cruise (minden amerikai férfisztár karikatúrája: figyeljék a száját!), a szellemes Demi Moore (különös tekintettel a tarkójára bukó buja tincsre) és az unalmas Jack Nicholson kalandjai a tárgyalóteremben.

Világ nagymamái, maradjatok a Markó utcában!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1196