KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A birodalom védelme

Létay Vera

A politikai és hatalmi összefonódások sötét erői ellen forduló, magányos újságíró éppoly jellegzetes hőse az újkori mozi-mitológiának, mint egykor a kevésbé motorizált és elektronizált időkben a Jó oldalán küzdő, metszett arcélű western-lovas, vagy a középosztály erkölcsnormáinak bilincsét luxusbűnözők csuklójára kattintó derék rendőrfelügyelő. A tömegtájékoztatás pulóver-egyenruhás, kialvatlan tekintetű, elszánt közkatonái a Nyilvánosság újságpapír-zászlaját magasra emelve, írógépek, kazettás magnók, fényképezőgépek könnyűfegyverzetét szegezve a nemzetközi nagypolitika, az úgynevezett államérdekek, titkosszolgálati cselszövések nukleáris arzenálja ellen; a film, vagy ha úgy tetszik, az életséma szerint többnyire személyes vereséget szenvednek. Az angol David Drury politikai krimijének fiatal újságíró hőse is életével fizet túlzott szakmai érdeklődéséért. Az agyonbonyolított, furfangos logikával kisakkozott történetben, miként ez jellegzetesen brit közéleti filmhez illik, szerepel a honvédelem és a szépnem iránt egyaránt elkötelezett, jellegzetes brit képviselő, szerepel állítólagos KGB-ügynök és egyáltalán nem állítólagos amerikai támaszpont. Amely a film állítása szerint a maga balesetveszélyes atombombázóival közelibb veszedelem, mint az, ami ellen a birodalmat védelmezi. A néző azért végül is megnyugodhat, a külföldi lapoknak kicsempészett leleplező dokumentum vevőkre talál az európai polgári demokráciák nyilvánossági piacán. A mi tipegő-topogó glasznosztyunk tanulhat még rafinériát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4873