KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
   2016/január
BETILTOTT VÁGYAK
• Vajda Judit: Ádámévák Transzszexualitás a kortárs filmművészetben
• Schubert Gusztáv: Elcserélt nemek A dán lány
• Kis Katalin: Hideg/meleg LMBTQ-filmek: Lengyelország
BŰNMOZI
• Zombory Erzsébet: Angol labirintus Hercule Poirot és Miss Marple
• Ádám Péter: Géniusz a négyzeten A Hitchbook-sztori
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Hosszú út Máriássy Félix stílusváltásai
• Morsányi Bernadett: Voltam élni Beszélgetés Dobai Péterrel
FILMISKOLA
• Soós Tamás Dénes: „180 fokos fordulatra lenne szükség” Beszélgetés Hartai Lászlóval
SZERZŐI RAJZFILMEK
• Dobay Ádám: Hazatérés Álomországból Mamoru Hosoda
• Kránicz Bence: Kutya világ ez, Snoopy Snoopy és Charlie Brown – A Peanuts-film
• Sepsi László: Két világ közt Anilogue 2015
• Varga Zoltán: Kollázs és karikatúra Réber László animációi
ÁZSIAI PANORÁMA
• Stőhr Lóránt: Távoli képek, csendes életek Tajvani hullámok - 2. rész
FESZTIVÁL
• Bilsiczky Balázs: Arcvonalak Verzió Fesztivál
• Bartal Dóra: A tudatosság nyomógombjai Jihlava
KÍSÉRLETI MOZI
• Lichter Péter: A nyelven túli költészet A kortárs lírai film Brakhage után
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Amerikai rémálom Az ember a Fellegvárban
• Csiger Ádám: Rebootolni a világot 12 majom
• Pernecker Dávid: Utazás az Univerzum peremére Rick és Morty
KÖNYV
• Veress József: M mint mozi Bokor Pál: A film mint mozgás
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Máltai bálnák Moby Dick filmek
KRITIKA
• Árva Márton: Okkal lázadók Mustang
• Pápai Zsolt: Hidegháborús hősök Kémek hídja
• Kovács Bálint: Kurvának áll Félvilág
MOZI
• Jankovics Márton: Ég és jég között
• Soós Tamás Dénes: Macondo
• Forgács Nóra Kinga: Lépcsőházi történetek
• Baski Sándor: A kincs
• Csiger Ádám: Marguerite – A tökéletlen hang
• Kovács Kata: Így jártam a mostohámmal
• Kovács Marcell: Krampusz
• Kránicz Bence: Káosz karácsonyra
• Teszár Dávid: Truman
• Sepsi László: Ha Isten úgy akarja
• Varró Attila: Holtpont
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
• Alföldi Nóra: Szüleink szexuális neurózisai
DVD
• Schubert Gusztáv: Egy erkölcsös éjszaka
• Czirják Pál: Kánikulai délután
• Kránicz Bence: Szeméttelep
• Soós Tamás Dénes: Maggie
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi Hungarian Comics Speak English
• Bayer Antal: Hungarian Comics Speak English

             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Amerikai anzix

Zalán Vince

1975-ben rendezte Bódy Gábor az Amerikai anzixot. Filmjét a Balázs Béla Stúdió műhelyében forgatta; a mű a rendező első játékfilmje.

1976-ban mutatták be a filmet Magyarországon. A magyar filmkritikusok különdíjjal fejezték ki elismerésüket.

1976 őszén az Amerikai anzix elnyeri a Mannheimi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját.

1980 nyár elején Bódy Gábor filmjét bemutatja a Magyar Televízió. (Reméljük, ezt a bemutatót még jó néhány Balázs Béla Stúdióban készült film sugárzása fogja követni.)

A film hősei az 1848–49-es magyar szabadságharc egykori katonái. Amikor a néző megismerkedik velük – a krími háború, az olasz függetlenségi küzdelmek után – már az amerikai polgárháborúban harcolnak, az északiak oldalán. Emigránsok s a szabadság megszállottal, a forradalom nemzetközi országútját járják. Persze, több mint negyedszázaddal a magyar szabadságharc után, egyre fáradtabban, egyre magányosabban, egyre talajt vesztettebben. Szabadságharcosok, haza és forradalmi helyzet nélkül. Egyiküknek, Boldog századosnak már csak arra maradt ereje, hogy elinduljon hazafelé, mert meghalni csak otthon lehet. Forradalmiságát felőrli a honvágy. Másikuk, Vereczky főhadnagy pedig, a hőstettet, pontosabban a virtust kergeti szüntelen. Ez lesz számára a legfontosabb, – míg le nem zuhan egy ötven láb magas hintáról. A forradalmak utáni, megváltozott történelmi időkhöz a tulajdonképpeni főhős, a racionalista Fiala János, mérnök-őrnagy, térképész, képes a legjobban alkalmazkodni: állást vállal a Pacific vasútnál. Bódy Gábor sajátosan archaizáló, olykor szándékoltan „hibásan” megfogalmazott levelezőlapja nemcsak a múlt századi magyar emigráció kevéssé ismert drámájáról tudósít, de arra is ösztönöz, hogy elgondolkodjunk a történelem kihívását különbözőképpen „megválaszoló” egyéni sorsokon. Talán lesz olyan néző is, akinek – az Amerikai anzixot látva – eszébe jutnak azok a szabadságharcosok is, akik nem emigráltak, akiket nem találtak meg Ráday perzekútorai, akik itthon maradtak. Lelkükben 48 eszméivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8219