KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/június
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Nulla év Játékfilmek
• Zalán Vince: Temperálunk, temperálunk Dokumentumfilmek
• Báron György: Izmos királylányok Animáció
JAPÁN VS. GODZILLA
• Lovas Anna: Múltunk romjain Japán földrengésfilmek
• Horváth Eszter: Az ökopunk sensei meséi Miyazaki és a természet
APATOW-HUMOR
• Alföldi Nóra: Infantilizálódva Judd Apatow
• Csillag Márton: Kapunyílási pánik A Másnaposok-szindróma
KALÓZFILMEK
• Géczi Zoltán: Feketeszakáll és kompániája Kalózok a moziban
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Árva Márton: Túlélés és újjászületés Új mexikói filmek
• Tornai Szabolcs: Mexikó felett az ég Carlos Reygadas
• Sepsi László: A Gonosz új ruhája Mexikói kartelmozi
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: A néző kép A szubjektív beállításról
• Szabó Zsolt Szilveszter: Tükör-képek Tarkovszkij kamerája
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Elszakadás Titanic
KÖNYV
• Roboz Gábor: Alvilági bédekker 101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Visszaúton Fricivel T.Ú.K. – Tanár úr kérem!
KRITIKA
• Roboz Gábor: Elrendelt rabiga Kazuo Ishiguro – Mark Romanek: Ne engedj el!
• Kovács Kata: A nagy trip Enter the Void
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Benda Bilili
• Vincze Teréz: Nader és Simin
• Pálos Máté: Rio
• Baski Sándor: Felperzselt föld
• Vajda Judit: Gianni és a nők
• Pálos Máté: Ketten a hullámban
• Alföldi Nóra: Koszorúslányok
• Parádi Orsolya: Mosás, vágás, ámítás
• Kovács Marcell: Thor
DVD
• Pápai Zsolt: A szabadság határai
• Tosoki Gyula: Sanghaj
• Kovács Marcell: Franco Nero rendőrfilmjei
• Alföldi Nóra: Díva
• Csillag Márton: Lázongó ifjúság
• Sepsi László: Véres karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Nem zombi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Díva

Alföldi Nóra

Burlesque – amerikai, 2010. Rendezte: Steve Antin. Szereplők: Christina Aguilera, Cher, Stanley Tucci. Forgalmazó: SPHE. 119 perc.

Közhely, hogy az elmúlt húsz-harminc évben Hollywood szakadatlanul azon próbálkozik, hogy megvalósítsa a totális szórakoztatás intézményét, ennek érdekében pedig hol régi, hol vadonatúj technikai csodákat hajt igája alá, továbbá nem átall vissza-visszanyúlni klasszikus hagyományokhoz sem. A kör a Dívával ismét bezárult: a burleszk-show mint olyan, az ősfilm korában varieté-kiegészítő performansz is volt az egytekercses némafilmek mellett, később magán a vásznon lehetett csodálni, Dita Von Teese óta klubokban ismét luxus-szórakozás, 2011-re pedig a flitterekkel fedett mellbimbók újra a vásznon hasítanak, természetesen showbiz-musical formájában.

Steve Antin varietéje keblére öleli ugyan a kortárs trendeket (lásd a csábító typecastingot, melyet egyértelműen az elmúlt tíz év popkulturális eseményei határoztak meg), de elsősorban régi sablonokat preferál. A darab emellett nagy költségvetéssel és szép szaloncukorpapír csomagolással kérkedhet, de a jó sok szirup, szaftos combhúsok és az ígéretes eklektika ellenére mégis pasztellszínű marad.

Mindezért a heves erőlködések felelnek. Kabaré ide vagy oda, a filmben is elhangzik, hogy a burleszk-sztárok nem énekelnek, árukapcsolás nélkül azonban a móka ma már nem móka – a főszereplő karaktert a valaha szebb napokat látott popdíva, Christina Aguilera alakítja, kinek szép nagy tüdejét minden szinten kötelező kihasználni. A koncepció így burjánzik hagyományos Hamupipőke-sztorivá, meleg jótündérrel, gonosz üzletemberrel, puha fényekbe burkolt szőke herceggel és gáláns madámmal. Az egyszerű képletet kompenzálná a parádé és a sok díszes fehérnemű; csinosak a díszletek, és fergeteges a stylist-munka, ilyen lapos vizuális és formai megoldásokkal azonban Luhrman óta nem ildomos élni. Némafilmrajongók és egyszeri nézők szeretni fogják a Dívát, minden hibája mellett kellemes, kíméletes és pihentető, pont, mint egy hétköznapi matiné a Moulin Rouge-ban.

Extrák: audiókommentár a rendezővel; bakik; kimaradt jelenetek; alternatív kezdés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/06 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10664