KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az emberi szív térképe

Gelencsér Gábor

Az emberi szív térképe igen szövevényes tud lenni, főleg, ha egy film alkotói, hallgatva az idők (és a producerek) szavára, egzotikus környezetbe, az Északi-sarkra helyezik a cselekmény egy részét; ha az örök love storyt egy félig indián lánnyal és egy eszkimó fiúval játszatják el, s ha ezenközben falvédő-bölcsességeket mondatnak el velük a másságról, a fehér ember civilizációjához kényszerből vonzódó, az identitását kultúrájának elutasításával megnyerni vélő kisebbség lelki drámájáról; a szövevény még áttekinthetetlenebbé válik, ha az évtizedeket átívelő történetet a húszas és a hatvanas évek közé helyezik, tengelyében a második világháborúval, midőn a szerelmes férfiú vadászrepülő, a szerelmes leány a bombázók készítette légifelvételek analizálásával foglalkozik, s így magától értetődő módon ötletes (és felettébb kockázatos) légifelvételekkel üzengethetnek egymásnak; sőt, Drezda porig bombázása alkalmából még a pusztítás borzalma fölött is lehet moralizálni, háttérben az égő város dekoratív filmképével; s a szívtérkép szövevényét még kultúrsznob odakacsintás is fokozhatja, mondjuk Thomas Mannra (Varázshegy, Madame Chauchat, röntgenkép a szív fölött, tudjuk, köszönjük); az pedig már a szövevény szövevénye, hogy a film eredeti módon flash back-technikát követ, és a végén úgy nincs happy end, hogy mégis van. Szóval Az emberi szív térképe legalább olyan szövevényes, mint ez a mondat. S az értelme is pontosan ennyi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1102