KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
   2015/szeptember
LÁZADÓ IFJÚSÁG
• Baski Sándor: Okkal lázadók Zöld rebellisek és cyberforradalmárok
• Sepsi László: Az ellenállás hasztalan Nima Nourizadeh: BeSZERvezve
• Varró Attila: Világot jelentő deszkák Larry Clark kamaszai
• Sándor Anna: Kertvárosi választások John Green: Papírvárosok
• Jankovics Márton: Ballagás előtt Jake Schreier: Papírvárosok
HIROSHIMA ÁRNYAI
• Andorka György: Lidércfény Hiroshima: A Manhattan-terv
DIGITÁLIS REALIZMUS
• Margitházi Beja: Kamera-szoftver hibridek Franchise-ok és digitális effektjeik
• Kránicz Bence: Kétbites Kalibánok / Digitális félelmeink Chris Columbus:Pixel
• Soós Tamás Dénes: A forradalom után CGI és Hollywood
• Sepsi László: A szabadság határai Műfajelmélet és számítógépes játékok
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: Szerdai gyerek Beszélgetés Horváth Lilivel
• Sípos Júlia: Az öreg tölgy krónikája Beszélgetés Molnár Attila Dáviddal
• Bernáth László: Mikrokozmosztól az Univerzumig Tudomány és film
• Murai András: Képszűkítés, újrateremtés A Saul fia és a „holokausztfilm” kódjai
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
• Kozma György: Halott fiúk Saul fia – másképp
ÚJ RAJ
• Simor Eszter: Mágikus dokumentarizmus Mark Cousins
• Pernecker Dávid: A hülyeség szabadversei Adam McKay
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Jubileumi válságok Karlovy Vary
• Csiger Ádám: Transzilván gótika TIFF – Kolozsvár
TELEVÍZÓ
• Pernecker Dávid: Toleranciaburger Bob burgerfalodája
KRITIKA
• Sághy Miklós: A másság és a hatalom Meleg férfiak, hideg diktatúrák
• Kovács Kata: Arcok a párnán 45 év
• Varró Attila: Párhuzamosok találkozása Guy Ritchie: Az U.N.C.L.E. embere
MOZI
• Gelencsér Gábor: Csendes szív
• Vincze Teréz: 1001 gramm
• Forgács Nóra Kinga: Tízezer km
• Kovács Kata: Suite Française
• Andorka György: Az Eichmann-show
• Varró Attila: Abszurd alak
• Tüske Zsuzsanna: Az ajándék
• Soós Tamás: Önkívület
• Huber Zoltán: Kész katasztrófa
• Simor Eszter: Mélyütés
• Baski Sándor: Fantasztikus Négyes
• Kránicz Bence: Mission: Impossible – Titkos nemzet
• Csiger Ádám: Irány a bárka!
DVD
• Gelencsér Gábor: Utazás a koponyám körül
• Kránicz Bence: Kegyes hazugság
• Soós Tamás Dénes: Az Almanach projekt
• Soós Tamás Dénes: A megváltás
• Pápai Zsolt: A Heineken-emberrablás
• Tosoki Gyula: Az élet dala
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Suite Française

Kovács Kata


Suite Française – angol-francia-kanadai, 2015. Rendezte: Saul Dibb. Írta: Irène Némirovsky regényéből Matt Charman és Saul Dibb. Kép: Eduard Grau. Zene: Rael Jones. Szereplők: Michelle Williams (Lucile), Kristin Scott Thomas (Angellier-né), Mathias Schoenaerts (von Falk), Ruth Wilson (Celine), Eric Godon (Joseph), Sam Riley (Benoît). Gyártó: Alliance Films / Qwerty Films / Scope Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 105 perc.

 


Irène Némirovsky öt részesre tervezett, Franciaország 1940-es német megszállása idején játszódó regényfüzére az írónő deportálásával, majd Auschwitzban, 1942-ben bekövetkezett halálával befejezetlenül maradt. Két történetet és egy vázlatot tartalmazó füzete lányai birtokába került, akik naplónak vélték és nem fedezték fel valódi tartalmát és értékét egészen a kilencvenes évek végéig. A Suite Française a 2004-es frankfurti könyvfesztivál szenzációja, később bestseller lett, 2006-ban magyarul is kiadták.

A rendező Saul Dibb egy kisköltségvetésű gengszterfilm, majd egy tehetségről árulkodó kosztümös biopic, A hercegnő (melynek egyébként szintén kényszerházasság a kiindulópontja) után vágott bele Matt Charman forgatókönyvíróval (Kémek hídja), hogy Némirovsky örökségül hagyott írásait egy történetté gyúrja össze. A film egy már megszállt kisvárosban játszódik, több szálon taglalva a német katonák és a helyi lakosok együttélését, az ellenséges oldalakon állók kölcsönös lenézésétől kezdve szerelmi viszonyaikon át a szexuális zaklatásig, leginkább pedig a különböző osztályokhoz tartozó, karizmatikus nőalakok ábrázolásában jeleskedik. A rideg Madame Angellier évek óta magas lakbérek behajtásával kínozza a környék szegényeit, köztük Celine-t és családját, ám a háború nem válogat, mindkét háztartásba bekvártélyoznak egy-egy német tisztet. A jobb házba egy vérbeli úriember jut, érzelmes zongorajátékával és bús tekintetével hamar megdobogtatja a Madame menye, Lucile szívét, aki sokkal nagyobb beleéléssel tekintget a náci tiszt után, mint ahogyan a szolid érdekházasságban szerzett, fronton lévő férjét hazavárja. A középpontban az ő melodrámai románcuk áll, és ugyan nem szerencsés, hogy a film legerőteljesebb pillanatait mégsem nekik köszönheti (lásd a vicomte és asszonya utolsó közös vacsoráját), összességében megrázóan és őszintén közvetíti Némirovsky humánus szellemiségét – mondván, az ellenség is csak ugyanolyan ember, mint mi vagyunk. A sors cinikus fintora, hogy az említett ellenség Némirovsky-t sem kímélte, ám a film akkor is hatásos, ha ennek a háttér-információnak nem vagyunk a birtokában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12387