KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/november
KRÓNIKA
• Báron György: Charles Bronson (1920-2003)
FEDERICO FELLINI
• Bikácsy Gergely: Asa – nisi – masa Fellini Rómái
• Csont András: A jóízlés lovagja Nino Rota
• Ardai Zoltán: Most élünk Fellini démonai

• Ludassy Mária: Ellenforradalmi akvarell Egy hölgy és a herceg
MAGYAR MŰHELY
• Horeczky Krisztina: A szabadság fátuma Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Muhi Klára: Fröccsöntött képek kora Operatőr-kerekasztal

• Vágvölgyi B. András: Kopár szigetek Japán ezredvég
• Kubiszyn Viktor: Az alvilág királya Teruo Ishii
FESZTIVÁL
• Varró Attila: Szigetek a szárazföldön Karlovy Vary
KÖNYV
• Harmat György: Filmtörténet filmekben elbeszélve Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede …
DVD
• Pápai Zsolt: Téli álom Robert Altman: McCabe és Mrs. Miller
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A test testamentuma Táncalak
• Pápai Zsolt: Földalatti hullámvasút Kontroll
• Forgách András: Bovaryné, 1955, Connecticut Távol a mennyországtól
• Vaskó Péter: Berlini falfirka Good Bye, Lenin!
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Kegyetlen bánásmód
• Korcsog Balázs: Visszajátszás
• Békés Pál: Lélekszakadva
• Dóka Péter: Se ördög, se angyal
• Köves Gábor: Válás francia módra
• Csillag Márton: Tizenhárom
• Frecska Sándor: A nyugodt város
• Hungler Tímea: Birkanyírás
• Vincze Teréz: Tiresia

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Birkanyírás

Hungler Tímea

 

A bárányok hallgatnak, ezek a birkák azonban bégetnek, mondhatnánk a Birkanyírás című film sztoriját megelőlegezvén, ha nem tartanánk attól, hogy a chicagói fekete közösség mindennapjait bemutató film ilyetén megközelítése a rasszizmus vádját vonhatja maga után. Tekintsünk hát el attól a ténytől, hogy a film a sarki férfi fodrászüzlet alkalmazottain és vendégkörén keresztül az összes feketékkel kapcsolatos pozitív jellegű sztereotípiát felvonultatja, melyekkel a nézőnek a politikai korrektség jegyében azonosulnia kellene, és az objektivitás reményében helyettesítsük be a film szereplőit nyiratkozásra áhítozó fehérekkel.

Csakhogy itt már el is buktunk a film elemzésben, hiszen ennek a mozinak pont a fekete öntudat erősítgetése volna a célja, mely az „eladjuk-e a családi fodrászüzletet?” problémakör kapcsán tör felszínre. Merthogy, mi is a fodrászüzlet azon kívül, hogy olyan hely, ahová hajvágás végett tér be a megfáradt utazó? Közösségi ház, a hajdani fonó, pszichiátriai rendelő, házassági tanácsadó, olyan oázis, ahol eldőlnek a sorskérdések, és összefutnak a (haj)szálak.

A fodrászüzlet értékesítésének súlyos dilemmája a filmbeli kisközösség szétverésének finom metaforája. Hiszen, ha a borbélyüzlet helyén esetleg bordélyüzlet nyílik, hol láthatja a jövőben a bolt félénk hajszobrásza imádottját, a manikűröslányt; hol lel menedéket a vendég, aki egy bankautomatát lovasított meg; hol olvasgat újságot a környék fehér hajú, jóságos doyenje; és hol bizonyítja a fehér fodrász, hogy sápadt színe ellenére ő is egyenrangú tagja a fekete kollektívának?

Ez a film bizony nem a Vénusz szépségszalon, bár ugyanazokra a motívumokra hajaz: szépségipar, homogén közösség, apró-cseprő ügyek, nagy sorskérdések –színvonala azonban sajnos nem csupán egy hajszállal marad el francia elődjétől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2163