KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

    
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
   1996/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 27. Magyar Filmszemle díjai
• Szilágyi Ákos: Stalker halott Alekszandr Leonyidovics Kajdanovszkij
FILMSZEMLE
• Ardai Zoltán: Száz forintnak ötven a fele Játékfilm
• Jeles András: Vászka és a kisbaba Gothár, Szirtes
• Vajda Mihály: Tényleg van? Játékfilm
• Dániel Ferenc: Zsűritag, távkapcsolóval Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Rövid képzelet Kisjátékfilm
• Bakács Tibor Settenkedő: Mi lesz veletek? Csajok
• Báron György: Repríz Szamba
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Megabyte és öröklét Hírnév az interneten
• Nyírő András: A netburger Infománia
• Bodoky Tamás: Egyetlen szárnycsapás Pillangó-hatás a Műcsarnokban
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: Globális szemek Műholdmonopoly
• Várkonyi Tibor: Privát tévék, közerkölcsök A TF 1-botrány
• Spiró György: Altatás Égi manna

• Karátson Gábor: Buster Keaton még csak száz éves
• Déri Zsolt: Adapter Beszélgetés Volker Schlöndorff-fal
• Csejdy András: Belefér az időbe Halott ember
• Bori Erzsébet: Polanski szökései A Halál és a lányka
LÁTTUK MÉG
• Hegyi Gyula: Jane Eyre
• Takács Ferenc: Értelem és érzelem
• Schubert Gusztáv: Othello
• Vidovszky György: A hetedik testvér
• Barna György: Szemtől szemben
• Tamás Amaryllis: Óvakodj az idegentől
• Hungler Tímea: Játékháború

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szemtől szemben

Barna György

Michael Mann filmje a német klasszika kísérlete az antik hősök újrafeltámasztására egy, a Született gyilkosok utáni korszakban. Klasszikus gengszter-rendőr párviadal, nosztalgia a kétpólusú westernvilág után, amikor az amerikai társadalomnak még volt egy seriff-küldöttje a Gonosszal szemben.

Az egykor gengsztersztárként befutott Al Pacino seriff-figurája késői rendőrtípus. Bár a társadalom jelölte ki a feladatra, nem a közmegegyezéses rend iránti szenvedélye hajtja a bűnözővel, Neil McCauley-vel (Robert DeNiro) való leszámolásra. Az üldöző élete is a bűnözőtörvényen alapul: „annak, aki balhékból akar megélni, semmi olyan nem lehet az életében, amit ne tudna hátrahagyni, ha a kopók feltűnnek a sarkon” (McCauley). Kettejük párbaja magánjellegű, a helyszín, az emberek egyként díszletei, ugyanakkor tétjei az akadályversenynek, melynek csak túlélője lesz, győztese nem. A tét a visszatérés lehetősége a (lét)harcmezőről a civilizációba. A feltartóztathatatlanul szétcsúszó zsaru-feleség viszony és a nagy balhé utáni lelépéshez menyasszonyra lelt gengszter melodramatikus epizódja egészítik ki a bűnözés és bűnüldözés látványos akciójeleneteit.

A hőskori amerikai érvényesülési játszma zárójelenete az egyenlő esély, egyenlőtlen morál párviadala. A Sebhelyesarcú Al Pacino játszotta gengszterének az a végzete, hogy egyik társát lepuffantva gyerekek halálát akadályozza meg. Bukása törvényszerű, mert nem tökéletes killer, az alvilág leszámol vele. McCauley-nak is azért kell meghalnia, mert az általa vallott és idézett eszménynek nem tudott eleget tenni, „szociális érzékenysége” következtében lekési a szabadulás repülőjét, üldözője karjaiban hal meg. A mítosszal a Pulp Fiction számolt le. A célját el nem érő gengszter örökébe az elpusztíthatatlan, mert cél nélküli gyilkos lép.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/04 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=241