KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1983/február
• Zalán Vince: „Éjlakó lelkeknek a fény” Örök mozi
• Csala Károly: Tóth János mozija Interjú két részben
• N. N.: Örök mozi Összeállítás Tóth János rövidfilmjeiből
• Koltai Tamás: Korunk hőse a játszótéren Talpra, Győző!
• Kovács András Bálint: Hátrányos helyzetben A pártfogolt
• Zsugán István: Krónika a Don-kanyarról Beszélgetés Sára Sándorral
• Molnár Gál Péter: A Kelekótya Angyal Jacques Tati utolsó halála
• N. N.: Jacques Tati filmjei
• Bikácsy Gergely: A pilóta felesége
• András László: Tánc és tragédia
• Rubanova Irina: Változatosságra törekedve Szovjet film, 1982
LÁTTUK MÉG
• Lajta Gábor: Akit Bulldózernek hívtak
• Hollós László: Szerelem Montrealban
• Ardai Zoltán: Ez volt a jazz
• Zoltán Katalin: Bulldogok és cseresznyék
• Deli Bálint Attila: Szemben a világgal
• Harmat György: Egy zsaru bőréért
• Harmat György: A banda fogságában
• Csala Károly: Mise Macedóniában Csak harmadát láttuk
• Ardai Zoltán: A Kolónia
• Peredi Ágnes: Éjszakai lovasok
• Lajta Gábor: Kamaszkor
• Schubert Gusztáv: Üldözés a sztyeppén
• Deli Bálint Attila: A lator
VIDEÓ
• Pogány Csaba: Kazetták, készülékek, jogszabályok
• Lipovecz Iván: A videopiac, a videogyártás kérdőjelei az NSzK-ban
TELEVÍZÓ
• Bársony Éva: Tudósok a kettesen A közművelődési műsorokról
• Gambetti Giacomo: A kínai kaland Filmsorozat Marco Polóról
KÖNYV
• Hegedűs Zoltán: A hagyma és a liliom
KRÓNIKA
• N. N.: Francia filmhét
• N. N.: Bolykovszky Béla halálára

             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kamaszkor

Lajta Gábor

 

Aki filmünk hőséhez hasonlóan, nem sokkal 18 éves kora (és az egyetemi felvételi) előtt otthagyja a gimnáziumot (jó családi körülményei ellenére), annak nyilván nyomós oka van erre. Családot akar alapítani, lakást szerezni, esetleg kitörni az elviselhetetlen otthoni környezetből. A Kamaszkor főszereplőjét, Kraszint viszont nem értem. Dédelgetett fiúnak látszik ugyan, de erre csak egy röpke párbeszéd utal az édesanyjával. Az otthont pedig nem is ábrázolja a film. A fiút a pénz nem érdekli, nősülni sem akar. Akkor talán az a kiábrándult felismerés vezeti, hogy „nektek nem tanulok”? Kraszinnál szó sincs ilyenről. Úgy viselkedik, mint egy kisgyerek, aki hajóskapitány szeretne lenni. Iskolatáskáját a szemétládába dobja, és nekivág az életnek. Vándorlását a lélekszilárdító fordulatok, jellemek úgy szegélyezik, akár az útjelző táblák.

A Kamaszkor realisztikus külszínt mutat. De mihelyt egy hitelesebb arc, helyzet kiélesedik, rögtön lerontja, átlátszóvá teszi a filmírói manipuláció.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6680