KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

     
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
   2005/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• N. N.: Bergman-leltár

• Kubiszyn Viktor: A Névtelen Ember Eastwood, a desperado
• Nevelős Zoltán: A Magnum erejével Piszkos Harry-verziók
• N. N.: Eastwood, a zsaru
• Géczi Zoltán: Időn túli karrier Eastwood estéje
• Jaksity György: A társasági lény A vállalat
• Mihancsik Zsófia: Világok harca Globál-dokumentumok
• Pápai Zsolt: Bolond Pierrot Hollywoodba megy Az Álomgyár lázadói
• N. N.: Paul Schrader
• Teszár Dávid: Tokió sötétben Shinya Tsukamoto
MAGYAR MŰHELY
• Kemény György: A szememen át Kovásznai György filmfestményei
• Schreiber András: Egy boldog ember Káldy-körkép
TELEVÍZÓ
• Kolozsi László: Smink nélkül Kultúra a képernyőn

• Bársony Éva: Pornó és mártírium Berlin
• Karátson Gábor: Örökbefogadott filmek Belső-Ázsiai mozgókép
MULTIMÉDIA
• Sebő Ferenc: Az akció vége Half-Life 2
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Egyszeregy 5x2
• Vaskó Péter: Tőrbe csalva A Repülő Tőrök Klánja
• Bayer Antal: Moebius a vadnyugaton Blueberry
LÁTTUK MÉG
• Ádám Péter: Mint egy angyal
• Győrffy Iván: Genezis
• Vízer Balázs: 36
• Vaskó Péter: Constantine, a démonvadász
• Vajda Judit: Kacsaszezon
• Köves Gábor: A titkos ajtó
• Strommer Nóra: Japán szerető
• Ardai Zoltán: Hiúság vására
• Bori Erzsébet: Egy mukkot se!

             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Genezis

Győrffy Iván

 

A Mikrokozmosz alkotógárdájának második természetfilmje nagyszabású látlelet az univerzum és a földi élet kezdetéről és sorsáról. Míg a biológus végzettségű szerzőpáros első közös alkotása egy találomra kiválasztott rét hétköznapjait elevenítette fel, pazar közeli felvételekkel és ellesett életképekkel, a Genezisben már jóval távolabb merészkednek: az ősrobbanástól a csillaghalmazok kialakulásán keresztül a Föld formálódásán és az első életformák megjelenésén át a ma ismert természet létrejöttéig jutnak el. A színpompás jeleneteket – kristályok keletkezését, atomok kergetőzését, lávafolyamok ömlését, állati és emberi embriók mozgását, növények fejlődését – felmutató természetfilm lenyűgöző képkockáit mindvégig egy idős afrikai történetmondó elmélkedései és a látványt illusztráló cselekedetei foglalják keretbe. Bár a forgalmazó szerint a földszínű barlangban ülő narrátor a griot törzs tagja, ennek ne dőljünk be: valójában a nyugat-afrikai kultúrában elterjedt mesemondó figurájáról van szó, aki letéteményese volt a falu családfájának, évszázadokra visszanyúló történetének, a törzsfő udvari énekeseként is működött, így egyszerre volt mestere a szónak és a zenének. Az apáról fiúra és anyáról leányra szálló mesterség felbukkanása itt jelképes: az emberiség bölcsőjét ringató afrikai nemcsak emlékezetével szolgálja a múlt megidézését, hanem értelmezi, és le is másolja a világ keletkezését és pusztulását. Eszmefuttatásai hosszadalmasak és közhelygyanúsak, de szépek és szemléletesek is: „Élni annyi, mint történetet szőni az elfeledett kezdet és a teljesen ismeretlen vég között”.

A film utánozhatatlan erénye, hogy ragyogó ötletekkel és mikroszkopikus méretű, majd hirtelen a horizontra emelkedő képekkel van tele, melyeket kiváló ütemmel központoz az élőbeszéd és a zene. Belülről láthatjuk a tojásból kibújó struccot, az anya méhében ásítozó agyagemberkét, kívülről a medúza elolvadását és a barack lassú elrothadását, és felülről a káosz őstengerébe visszaömlő élet folyamát. A felvételek zöme a civilizációtól jobban elzárt, a törzsfejlődés oldalágait felmutató helyeken készült: Madagaszkáron, Izlandon, Polinéziában és a Galapagos-szigeteken. Utóbbi helyen végzett kutatásai késztették már Darwint is evolúciós alapműve megírására. De míg a tudós kibelezte vagy farkuknál összekötözve véres harcra kényszerítette a szigeteken talált hüllőket, addig a Genezis rendezői csupán megfigyelik, ám békén hagyják a kamera elé tévedő élőlényeket. Az idő nélkülük is teszi a dolgát, és újrarendezi szétbomló atomjainkat – talán egy újabb természetfilm kedvéért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8243