KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Transylvania

Vajda Judit

Transylvania – francia, 2006. Rendezte és írta: Tony Gatlif. Kép: Céline Bozon. Zene: Delphine Mantoulet. Szereplők: Asia Argento (Zingarina), Amira Casar (Marie), Birol Ünel (Changalo), Marco Castoldi (Milan). Gyártó: Princess Film / Pyramide Productions. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 103 perc.

 

A Gadjo Dilo – A bolond idegen után csaknem tíz évvel Tony Gatlif megint a kívülről érkező szemével ábrázol egy idegen, egzotikus világot: ismét a romániai cigányok muzsikával, alkohollal és nyomorral, ámde sok-sok érzelemmel átitatott életét. A Franciaországból érkező, az Erdélyben élő romák között gyermekének apját kereső Zingarina és Csangalo, a helyi csencselő meséjével újra támad az Európa nyugati részén élők számára kétségtelelnül izgalmas, ám már sokszor látott balkáni–délkelet-európai vadromantika. A kérdés ezért inkább az, hogy Gatlifnak sikerül-e meghaladnia a – részben korábban saját maga által teremtett – kliséket.

Néhány alkalommal szerencsére igen – főleg a humornak és a színészi alakításoknak köszönhetően. A cselekmény során tökéletesen asszimilálódó nyugati nőt alakító, tarka kendő és földig érő szoknya segítségével echte cigánylánynak öltöztetett nemzetközi sztár, Asia Argento már csak gegnek is jó, a korábban a Fallal szembenben látott Birol Ünel jelenléte pedig – sokat megélt, beszédes arcával – ezúttal is tökéletes.

A filmen sokat segít a gyönyörű, sodró, autentikus zene is (az előadók között Palya Bea is feltűnik), hiszen az életről, a mulatozásról, a pénzről és a szerelemről szóló ordító közhelyek sokkal elviselhetőbbek, ha dalban mondják el őket. Bár minket, magyarokat már azzal megvesznek, hogy a film utolsó negyedében szinte folyamatosan magyar szót hallani a vásznon (a rendező-forgatókönyvíró ugyanis lelkiismeretesen felsorolja az Erdélyben élő különböző etnikumokat a romántól a romáig).

A Transylvania egy kulcsfontosságú dramaturgiai pontján ezenkívül felveti a Szemle-nagydíjas Iszka utazásának fő témáját jelentő csellengő árvagyerekek problémáját is. Az ugyan nem kérdés, melyik film a hitelesebb, mégis megkapó az az őszinteség, mellyel Tony Gatlif közelít egy olyan világhoz, ami talán csak az ő fejében létezik.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9026