KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
   2007/június
KRÓNIKA
• (X) : Filmkarc
• Kézdi-Kovács Zsolt: Madaras József (1937–2007)

• Schubert Gusztáv: Ha Philip K. Dick
• N. N.: Dick-adaptációk
• Kömlődi Ferenc: Android-fantáziák Philip K. Dick és az új robotika
MAGYAR MŰHELY
• Frivaldszky Bernadett: Tárgyiasult gondolatok Beszélgetés Banovich Tamással
• Kolozsi László: A hallható film Beszélgetés a hangról
• Balázs Gábor: Ópium – hangkritika A véső hangja
• Kolozsi László: Római harsonák Rózsa Miklós
• Csala Károly: A sodrástól távol Gaál István fotográfiái
TITANIC
• Baski Sándor: Vészjelzések a fedélzetről Titanic disztópiák
• Bori Erzsébet: Láthatatlan emberek Titanic
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány

• Ardai Zoltán: Nyári oktatás Kultmozi: Baleset
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: Zidane, az antihős Mar del Plata
TELEVÍZÓ
• Hirsch Tibor: Történelem: tarka és trendi Magyar plazma
KÖNYV
• Palotai János: A rajzoló rendező Eizenstein Erósza
KRITIKA
• Vincze Teréz: Irodalom a dobozban János és Viola; A veinhageni rózsabokrok
• Vízer Balázs: Forradalmi groteszk Liberté 56
• Gelencsér Gábor: Szerkesztői üzenet Tavasz, nyár, ősz
• Győrffy Iván: Asztali beszélgetések A hét főbűn (Bűnök ezek?)
• Takács Ferenc: Az istenek szomjaznak Felkavar a szél
• Wostry Ferenc: Mozik a 42. utcában Grindhouse
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Fekete könyv
• Nevelős Zoltán: Melquiades Estrada három temetése
• Kolozsi László: Kubrick menet
• Pápai Zsolt: Zodiákus
• Vajda Judit: Transylvania
• Vízer Balázs: 23-as szám
• Herpai Gergely: Pókember 3.
• Klacsán Csaba: Megérzés
DVD
• Pápai Zsolt: A fantomlakó
• Pápai Zsolt: Jóasszony
• Tosoki Gyula: Néma gyilkos
• Alföldi Nóra: Hét vérfoltos orchidea

             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

23-as szám

Vízer Balázs

The Number 23 – amerikai, 2007. Rendezte: Joel Schumacher. Írta: Fernley Phillips. Kép: Matthew Libatique. Zene: Harry Gregson-Williams. Szereplők: Jim Carrey (Walter), Virginia Madsen (Agatha), Logan Lerman (Robin), Danny Huston (French), Rhona Mitra (Laura). Gyártó: New Line Cinema / Contrafilm. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 95 perc.

 

Azt mondják, a 23-as szám vagy annak valamely permutációja mindenhol ott van, különböző baljós dátumokban vagy betűk számában, de ez pár perc után érdektelenné válik, még akkor is, ha maga Jim Carrey ismételgeti.

Joel Schumacher (Batman és Robin, A fülke) számmisztikai thrillerének nyilván az a mondanivalója, hogy ha a 23-as csökönyösen újra és újra felbukkan valakinek az életében, az a sorsszerűséget dörgöli az illető orra alá. Akiről most beszélünk, az Walter Sparrow (Carrey), aki halk szavú sintér – e nyilván jelképszerű foglakozásnak csak az első öt percben van jelentősége, aztán elfelejtődik –, aki feleségétől egy könyvet kap ajándékba, és ebből lesz a baj. Részben azért, mert Schumacher úgy döntött, hogy a regény főhőse, a borongós kedvű magándetektív, Fingerling (szintén Carrey) kalandjait külön szálként is megeleveníti, ráadásul neo noir stílusban, másrészt pedig azért, mert Walter különös hasonlóságokat vél felfedezni az olvasottak és saját élete közt. És mivel pszichothrillerről beszélünk, környezetére is gyanakvó hősünk egyre paranoiásabban kutat egy nyilvánvaló titok után, és a szálak egy régi gyilkossághoz vezetnek.

Leszámítva a helyenként csak modoros, máshol gyakorlatilag röhejes magánszimat szálat, ami egy olcsó és buta képregény-feldolgozásra hajaz, a film a játékidő kétharmadáig képes komoly feszültséget és némi várakozást kelteni, Carrey pedig, ha nem is zseniális, de hihető drámai alakítást nyújt – igaz, az Ember a Holdon vagy az Egy makulátlan elme örök ragyogása után ennek nincs komoly újdonságértéke. Az is igaz, utóbbi filmekben jól megírt szerepekben remek partnereket kapott, itt viszont Virginia Madsen és Danny Huston csak rezonánsnak került mellé. Így aztán Carreynek egyedül kell elvinnie a hátán egy rosszul megírt forgatókönyvet és egy banális befejezést, és persze minden Joel Schumacherrel kapcsolatos esetleges ellenérzést.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/06 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9027