KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozipest

Beszélgetés Nagy Bálinttal

Pest nagytotálban

Sipos Júlia

A Budapesti Építészeti Központ, a FUGA ősztől az interneten honlappal, rádióval népszerűsíti az építészetet. 

Budapest első állandó építészeti galériája, az N&n Galéria 2001 februárjában nyílt meg, Nagy Bálint építészirodájának Hajós utcai helyiségeiben. A galéria a kultúra más területeinek is helyet adott, megjelent itt az irodalom, a fotó, a képzőművészet; fennállása alatt 216 kiállítást és számos más rendezvényt tartottak benne. Ez a galéria 2011-ben bezárt; időközben, 2009 októberében, az V. kerületi Petőfi Sándor utcában megnyílt a szintén Nagy Bálint vezette Budapesti Építészeti Központ, a FUGA. Itt megintcsak széles a kulturális kínálat: építész- továbbképzés és városjáró-városismereti gyerekfoglalkozás is zajlik, kiállításokra, koncertekre kerül sor, építészeti könyvesbolt is működik.

*

Tudatosan néz filmet?

Nagyon ritkán nézek úgy filmet, hogy tudatosan választok, leginkább akkor jutok hozzá, amikor éjjel kettő körül, amikor már másra alkalmatlan vagyok, csak kapcsolgatom a televízió távirányítóját és szörfölök a csatornák között, ilyenkor azt játszom, hogy hány perc, vagy másodperc alatt ismerem föl, hol játszódik a film, vagy a műsor, a képből mennyi idő alatt jövök rá a helyszínre. Ez egyre rövidebb idő, mert a nálunk vetített filmek meglehetősen szűk körből kerülnek ide, így a hely gyakran New York, Los Angeles…, de még ha európai a film, az is könnyen felismerhető. Nyilván nagyobb bajban lennék, ha délamerikai vagy afrikai helyszíneket kéne felismernem, bár ott is vannak fogódzók. Vannak könnyű helyzetek, amikor nagytotállal messziről ráközelítenek egy városra és akkor a jellegzetes épületek egyből megmondják, hogy hol vagyunk, de van, amikor nehezebb és a hangulatát, a színét, és ha lenne olyan, az illatát kellene érezni a városnak és abból viszonylag gyorsan megállapítható, hogy hol vagyunk.

Sokan úgy érzik, hogy Budapest nem saját identitásával jelenik meg a nálunk forgatott filmeken, hanem mint Buenos Aires vagy Moszkva …

Igen, ezek a becsapós történetek, amikor az ember az Evitát nézve ráhangolódik egy jelenetre és akkor hoppá, hiszen ez itt van, az Alkotmány utcában! Budapest a többé-kevésbé érintetlen eklektikus környezetével kiválóan alkalmas arra, hogy más városok képében jelenjen meg, csak a cégéreket, a világítást, az utcabútorokat kell leszerelni, kicserélni, a ház homlokzata azonban ott marad, és az ember elkezdi ezeket nézegetni és – az Evitánál maradva – nem a tüntető tömeget figyeli.

Ez csak az Ön számára ilyen fontos, vagy mi, nem építész nézők is jobban figyelünk manapság az épített környezetre? Mintha ez eddig nem lett volna ilyen „trendi”, ilyen divatos téma.

Én ezt nem így látom. Az elmúlt tíz évben nagyon sok olyan esemény történt, amelyek, ha nem is tömeges méretekben, de az érdeklődők számára formálták az építészeti ízlést. Az elmúlt tíz évben alakultak meg a magángalériák, az elmúlt tíz évben jelentek meg az új építészeti lapok, az elmúlt tíz évben született meg az új típusú építészetkritika, azóta jelentek meg a televízió kulturális műsoraiban az építészettel foglalkozó rovatok, elmondhatjuk, hogy 2000 előtt ez olyan ritka volt, mint a fehér holló. Legalábbis, véletlenszerű volt. Azóta nagyon sok minden történt. Ennél lényegesen többet akkor lehet csinálni, ha majd az iskolai tantervekben is megjelenik ez a téma, mert ma a nagy tömeg olyan mértékben képzetlen, hogy hiába lát alkalmi műsorokat. Alapismeretek nélkül nem igazán lehet megérteni, hogy miről is van szó.

Az építészeti ismeretterjesztésben ősztől Önök is kiveszik a részüket, az újmédia segítségével….

Elindul a FUGA rádió, ugyanazzal a profillal, mint a FUGA galéria, vagyis mindazzal foglalkozik, ami az építészeti, városépítészeti kultúrával kapcsolatos. Ez az imént említett folyamatba illeszkedik, mely a gazdasági világválság következtében megtorpant, de most újraindulni látszik: egyre inkább a digitális térben jelenik meg az építészettel, kultúrával kapcsolatos kommunikáció. Ez azért is nóvum, mert nálunk nem lesz olyan szűk a tematika, mint más, kisebb területre, témára szakosodott médiumokban, hanem az alapintézményhez hasonlóan nagyon is sokszínű kínálatot tervezünk. Azt remélem, hogy mind az építész-szakma számára, mind a tágabb közönség számára, sőt, a döntéshozók számára is fontos kommunikációs csatornát nyitunk ezzel. A FUGA honlapján eleve megjelennek a rendezvényeink, képanyaggal, de most ott lesz a hanganyag és a kisfilmek is, a beszélgetések résztvevőinek arcával, klipekkel. A digitális térben ma már átértékelődik, hogy mi a rádió, a televízió, az „újság”, ezek a fogalmak elvesztették eredeti értelmüket, most mi is bekapcsolódunk ebbe az új digitális világba.

Akkor a hagyományos mozinézőt ne is keressem Önben?

Főleg harminc–negyven éves filmélményekről beszélhetnék, de az egyik legmaradandóbb a Sztalker, ami az épített, vagy a lerombolt környezet brutális látványával hat, vagy a másik, számomra újra fölfedezett régi film Kovács András Falakja, ahol Párizs és Budapest változása követhető tökéletesen. Amikor azt a filmet forgatták, olyan durva különbség volt a két város színe, hangulata, látványa között, hogy azonnal beazonosítható volt.

Amikor arról beszélt, hogy tananyaggá válhat az építészet, hogyan gondolta?

A filmművészek képzésének már szerves része, az egyetemen oktatják, különben nem is tudnának helyszínt választani a rendezők, nem is véletlen, hogy a magyar film látványtervezőinek zöme építész-diplomával rendelkezik, Kovács Attila, Bachmann Gábor, Rajk László. A kortárs magyar filmtermést nem ismerem jól, de a YouTube-on sokat keresgélek, most éppen egy 1950-es évekbeli koncertterem-belsőt találtam, rendkívül érdekes, hogy mennyit változott azóta a világ, milyen hatalmas különbségek vannak.

A FUGA tervez építészeti filmsorozatot?

Nekünk most hagyományos filmklubunk van, klasszikusokat, filmtörténeti kuriózumokat vetítünk. Építészeti filmekből a KÉK, a Kortárs Építészeti Központ szervezett vetítéseket, mi pedig tervezünk egy kritikai pályázatot, írjanak a pélyázók kiállításokról, rendezvényekről, épületekről… rengeteg kommunikációs felsőfokú képzési forma van, ott hirdetnénk meg, képanyaggal és hangos megszólalási lehetőséggel; ez a versengés oktatásba is beépülhetne.

Mikortól hallgatható-látható a FUGA az interneten?

Október 1-ére, az Építészet Világnapjára tervezzük az indulást, akkor kezdődik az építészet hónapja. Ez egy koncentrált időszak, amit nem szalaszthatunk el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11197