KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/október
HATÁRSÁV
• Baski Sándor: „Hamarosan a könyvesboltokban” Irodalmi trailerek
FILMKÁNON
• Varga Balázs: Csak egy lista A 10 legjobb film
• Schubert Gusztáv: Mozimatek Mire jó a filmlista?
ANTONIONI
• Báron György: Michelangelo tekintete Antonioni töredékek
• Kelecsényi László: Magyar kapcsolat [JANUÁRTÓL] Antonioni Pesten
GENGSZTER-KÓD
• Pápai Zsolt: Törpe cézárok Elfeledett klasszikus gengszterfilmek
• Varró Attila: Vad bandák [JANUÁRTÓL] Retró-gengszterfilmek
MARILYN
• Ádám Péter: A védtelenség diszkrét bája Marilyn Monroe – 1. rész
NABOKOV
• Kulcsár Géza: A Nabokov-négyszög H. és H. – bűn és kétségbeesés
• Ardai Zoltán: Utazás a nimfával Lolita-adaptációk
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: 738 perc Déry Tibor életéből Egy film-nagyregény lapjai
• Bán Zsófia: A jó banalitása Amerikai monográfia Forgács Péterről
MOZIPEST
• Sipos Júlia: Pest nagytotálban Beszélgetés Nagy Bálinttal
TELEVÍZÓ
• Pintér Judit Nóra: Forró szék Enyedi Ildikó – Gigor Attila: Terápia-sorozat
• Kovács Kata: Lelki Columbo Beszélgetés Gigor Attilával
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Betyár, becsület Don Winslow: Barbár állatok
• Sepsi László: Zöld MacGuffin Oliver Stone: Vadállatok
KRITIKA
• Kovács Kata: Sosem fogok a hajamon lógni Deák Krisztina: Aglaja
• Kovács Marcell: Szemtanú nélkül Peter Strickland: Berberian Sound Studio
MOZI
• Pápai Zsolt: Temetésem szervezem
• Baski Sándor: Szesztolvajok
• Roboz Gábor: Pardon
• Forgács Nóra Kinga: Toszkán szépség
• Kovács Kata: Hétszer lenn, nyolcszor fenn
• Csiger Ádám: Gázos
• Huber Zoltán: Kertvárosi kommandó
• Varga Zoltán: Lorax
• Barkóczi Janka: A második feleség
• Sepsi László: Démoni doboz
• Varró Attila: Üss vagy fuss
DVD
• Pápai Zsolt: Barátom, Harvey
• Sepsi László: Ház az erdő mélyén
• Varga Zoltán: Top Secret!
• Tosoki Gyula: Vad évad
• Géczi Zoltán: Lockout – A titok nyitja
• Bata Norbert: Maraton életre-halálra
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Toszkán szépség

Forgács Nóra Kinga

La prima cosa bella – olasz, 2010. Rendezte és írta: Paolo Virzi. Kép: Nicola Pecorini. Zene: Carlo Virzi. Szereplők: Micaela Ramazotti (A fiatal Anna), Stefania Sandrelli (Az idős Anna), Valerio Mastandrea (Bruno), Claudia Pandolfi (Valeria). Gyártó: Medusa Film. Forgalmazó: Parlux. Feliratos. 122 perc.

Bizony olykor megesik, hogy a kritikus feleslegesnek érzi szerepét, mert az adott filmmel való kapcsolat olyan, mint a szerelem. Nem érvrendszere, hanem kémiája van. Így aztán biztos lesznek olyanok, akiknek a Toszkán szépség túl hosszú, túl zajos, túl zenés, túl színes, esetleg túlságosan kaotikus. De ez a mozi nem a kicentizett dramaturgiai szerkezetével vagy a kidekázott érzelemadagjaival győzi meg a nézőjét, hanem egyszerűen lehengerel. Karakteres, magával ragadó, sodró lendületű, humoros, ráadásul hatalmas szíve van, akkora, ami még ebbe a majd két órás játékidőbe is alig fér bele. Szereti az embereket, akikről mesél, de ami még ennél is fontosabb, minden stilizációs effektus, minden túlzás, minden kikacsintó gesztus és kikarikírozó geg ellenére tisztán és őszintén mesél róluk.

Amúgy az alapszituáció már-már sablonos: Anna, akit 1971-ben Pancaldi legszebb anyukájának választottak, a film jelenidejében, 2009-ben haldoklik. Ennek hatására kibomlik a múlt, egy család történetének kacifántos, vidám és szomorú csaknem negyven esztendeje kavarodik egyetlen nagy mesefolyamba. A jelenidő és a múlt összefonásának nincsen szigorú szabásmintája, leginkább az érzések irányíták. Egyszer csak, csudálatos mód a néző előtt áll csaknem negyven esztendő, rengeteg furcsa, de izgalmasan, emberien furcsa karakter, egy család érzelmi életrajza. Nincs is ennél több, csak ez az oda-vissza hatás. Maga a soha el nem mesélt, soha fel nem idézett történet kelti életre a jelent, ami egy krízisben kibontja a múltat. A családtagok végre a saját meséjük tükrében, a rengeteg fordulópont és nézőpont rengetegféle tükörképben ismerik fel mostani önmaguk magyarázatát. És azt, hogy a timeline-nál sokkal finomabb és súlyosabb fonal bogozza az egymás életében szerepet játszó embereket mindörökre össze.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/10 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11279