|
|
|
MoziApák és lányokKránicz Bence
Fathers and daughters –
olasz-amerikai, 2015. Rendezte: Gabriele Muccino. Írta: Brad Desch. Kép: Shane
Hurlbut. Zene: Paolo Buonvino. Szereplők: Amanda Seyfried (Katie), Russell
Crowe (Jake), Aaron Paul (Cameron), Jane Fonda. Gyártó: Andrea Leone Films /
Voltage Pictures / Busted Shark Productions. Forgalmazó. MTVA. Szinkronizált. 116 perc.
Kevesen készítenek ma
ódivatúbb filmeket Hollywoodban, mint Gabriele Muccino. Az olasz rendező a
kétezres évek közepén kezdett el Amerikában dolgozni, és máig a Will Smitht
Oscar-jelöléshez juttató A boldogság
nyomában számít a legismertebb munkájának. Az utóbbi tíz évben Muccino
felváltva forgatott Olaszországban és a tengerentúlon, sztárokkal telezsúfolt
filmjei (mint a szintén Will Smith főszereplésével készült Hét élet vagy a Gerard Butler-féle Kispályás szerelem) azonban nem sok vizet zavartak. Egytől egyig
míves, régi vágású melodrámákról van szó, amelyekben lágy zongorafutamok és
méltóságteljes vonósok kísérik a könnycsatornák megcsapolását célzó
történeteket.
Muccino ugyanakkor épp
arra nem képes, ami miatt a műfaj legjobb darabjaira emlékezünk: szentimentális
meséiből hiányzik az érzékiség és a szenvedély, és csak a színészi alakításokon
múlik, hogy a vásznon megszületik-e egy tragikus vagy földöntúlian boldog
pillanat. Az Apák és lányaik esetében
a rendezőnek szerencséje van színészeivel, különösen a mindig magabiztos, és
egyre érettebb Russell Crowe-val. Crowe ezúttal megözvegyült írót játszik, akit
gyötörnek pénzügyi gondjai és a lelkiismerete – ő vezette az autót, mikor a
felesége halálát okozó baleset történt. Előnytelen, ejtett vállú bőrkabátját
elnézve is látszik, hogy Crowe tragikus hős, a családot ért nehézségeket pedig
felnőtt lánya (Amanda Seyfried) is megszenvedi, aki gyerekkori traumái miatt
képtelen tartós párkapcsolatok kialakítására. Az apa a 80-as években, lánya
napjainkban igyekszik békére lelni, a semmiféle meglepetéssel nem szolgáló
cselekményt pedig az idősíkok váltogatása pörgeti fel valamelyest. A lassan
csordogáló, helyenként tagadhatatlanul megható filmet érdemes esős vasárnap
délutánokra tartogatni, amikor nem jut eszünkbe azon morfondírozni, Muccino
miért is akarta elmesélni ezt az ezerszer látott történetet.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 51 átlag: 6.1 |
 |
|
|
|
