KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/január
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Carné és Casarès
GREENAWAY
• Forgách András: Greenaway, bőrkötésben Párnakönyv
• Kovács András Bálint: Testírók Beszélgetés Peter Greenaway-jel
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: Menekülés Utópiából Időutazók
KÉPREGÉNY
• Tóth András György: A rejtett város Brüsel
• Láng István: Jövőképregények Dredd bírótól az őrzőkig
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyberdelia Douglas Rushkoff könyvei

• Földényi F. László: Meghalni mindenki fiatal Berlin, Alexanderplatz
• Bikácsy Gergely: A képzelet anarchistája Fassbinder olvasása közben
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Felborogatott kukák évadja Filmemlékezet
• Kovács István: Kie¶lowski nélkül Beszélgetés Krzysztof Piesiewicz-csel
• Gelencsér Gábor: Reneszánsz jókedély Elo Havetta
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Nem minden görög Zorba Thesszaloniki
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Öreg bútor Infománia
• Nagy Eszter: Variációk a harmadik dimenzióra Térhatású mozi
• Politzer Péter: Variációk a harmadik dimenzióra Térhatású mozi
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Ki mit másol? Égi manna
KRITIKA
• Mátyás Péter: Solitude Kansas City
• Fáy Miklós: A kőszívű ember szaxofonja
• Turcsányi Sándor: Ha pénz áll a házhoz Váratlan halál
LÁTTUK MÉG
• Asbóth Emil: Ragadozók
• Schubert Gusztáv: Daylight
• Bérczes László: Váltságdíj
• Harmat György: Hull a pelyhes...
• Bori Erzsébet: Hugicám
• Hungler Tímea: Fejjel a falnak
• Barotányi Zoltán: Felejthetetlen
• Nevelős Zoltán: A bátrak igazsága

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragadozók

Asbóth Emil

A Szellem és a Sötétség. Ezek bizony nem a Metro-Goldwyn-Mayer-stúdió mozicirkuszi karikába idomított embléma-oroszlánjai, hanem vérszagra gyűlő, hatalmas éji vadak, emberevő, misztikus lények, a múltszázad végi Kelet-Afrikából. Az amerikai szuper-kalandfilm igaz történetet beszél el. J. H. Patterson ezredes A tsavói emberevők című visszaemlékezése alapján, azokból az időkből, amikor a gyarmatosító kedvű britek meg akarván előzni francia és német riválisaikat, „a Semmi szélétől az Abszolút Semmibe” vezető vasutat építettek az Indiai-óceántól a Viktória-tóig. A Tsavo-folyó fölötti híd felállításával az Afrikába vágyó, ambiciózus, fiatal mérnököt, Pattersont bízták meg, akinek a több mint 3000 munkást foglalkoztató műszaki bravúrmutatvány megoldása helyett oroszlánvadászatra kellett átképeznie magát.

Tsavo szuahéli nyelven mészárszéket jelent, s a 130 embert meggyilkoló ravasz fenevadak valóban kifogyhatatlan nyershús raktárnak tekintették az építők táborát. De az ember és az állat biológiai hadviselésén túl ez a háború titokzatosabb jegyeket is mutatott. Ha az oroszlánt úgy általában az állatok királyának mondják, a két rosszindulatú fenség az oroszlánbirodalom királya lehetett. Ők nem egyszerűen éhesek voltak, hanem bosszúéhesek, nem fafánkok, de ínyencek, válogatott falatok után sóvárogtak. Építésvezetőre, orvosra, professzionalista oroszlánölőre vásott a foguk. Az afrikai legenda és a film szemlélete antropomorf vonásokkal ruházza fel a ragadozókat. Intelligenciahányadosuk az emberéhez méltó, legalábbis a fehéremberekéhez, a film ábrázolatában. Misztikus lények, időbeli meghatározottságuk bizonytalan, barlangjukban emberi koponyák és csontok dombja magasodik. Mintha magát Afrika ősi szellemét testesítenék meg a betolakodó európai civilizáció ellen tiltakozva. Ámbár helybélieket is fogyasztanak.

Izgalmas kalandfilm, a Széchenyi Zsigmond könyveit sajnos nem ismerő ifjúság számára, humánus, fehér győzelemmel hepiendingelve. A sötétség zsarnoksága nem tart örökké, a sörényes gézengúzok a chicagói főmúzeumban végzik. A tsavói híd átível a folyón, a diadalmas zene felível, s a jóképű Patterson ezredes (Val Kilmer) keblére öleli kis családját a lenyűgöző afrikai tájban. A minőségi amerikai dramaturgia jól keveri a feszültséget, az elementáris naiv érzelmeket, az akciót, no meg az akciófilmekhez szükséges véres látványosságot.

Vegetáriánus életmódra kiképzett fiúgyermekek kerüljék el a mozit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1384