KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
   2020/szeptember
MAGYAR MŰHELY
• Gelencsér Gábor: Örök varázs Tóth János kinematográfus – 1. rész
• Horányi Péter: Az objektív személyessége Rendezői jelenlét a dokumentumfilmben
• Somlyai Fanni: Közönyös ügyeink Párhuzamos montázs: Cséplő Gyuri // Csak a szél
• Soós Tamás Dénes: „Mosolygós film lett” Beszélgetés Lakos Nórával
A TÖRTÉNELEM ÁRNYÉKÁBAN
• Várkonyi Benedek: A történelem unokája Beszélgetés Sipos Józseffel
• Soós Tamás Dénes: Emlékezetmítoszok Beszélgetés Hatos Pál történésszel
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
• Seeßlen Georg : A csodás játékrontó Rainer Werner Fassbinder
NEMEK HARCA
• Vajda Judit: Gender és groteszk Marco Ferreri filmjei a MeToo tükrében
• Varró Attila: Gyengébb igen Rendőrnők és homme fatalok
• Varga Zoltán: Végső állomás: Hårga Kultmozi: Fehér éjszakák
KÉPREGÉNY LEGENDÁK
• Géczi Zoltán: Lángolva buknak alá az angyalok James O’Barr: A holló
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: Boldogtalan ifjúság Jan Komasa
KÖNYV
• Kelecsényi László: Gyászmunka Pintér Judit és Kincses Károly (szerk.): Sára Sándor
MAGYAR RÖVIDFILMEK
• Szivák Bernadett: Álmokfutás Beszélgetés Vigh Bálinttal
• Szivák Bernadett: Rododendron Beszélgetés Kovács Leventével és Törcsi Leventével
TELEVÍZÓ
• Fekete Tamás: Nagy-Oroszország Nagy Katalin tévésorozatok
KÍSÉRLETI MOZI
• Szász Csongor: „Nincs értéktelen kép” Beszélgetés Lichter Péterrel
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Szív és vese Buvári Tamás: Magdolna
• Schubert Gusztáv: A szelídek ereje Beszélgetés Buvári Tamással
• Fekete Tamás: Betörni a profik közé Lóth Balázs: Pesti balhé
• Kovács Bálint: A felszín túszai Niels Arden Oplev – Anders W. Berthelsen: Daniel
STREAMLINE MOZI
• Lichter Péter: Természetes fény Terrence Malick: A Hidden Life
MOZI
• Kovács Kata: Made in Italy
• Andorka György: Palm Springs
• Kovács Gellért: #kövessbe
• Fekete Tamás: Patthelyzet
• Alföldi Nóra: A herceg utazása
• Huber Zoltán: Sosem késő
DVD
• Varga Zoltán: Vámpírok bálja
• Kovács Patrik: A hazugság művészete
• Benke Attila: Taxisofőr – Jubileumi változat
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Egerek és emberek

             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

#kövessbe

Kovács Gellért

Follow Me – amerikai, 2020. Rendezte és írta: Will Wernick. Kép: Jason Goodell. Zene: Crystal Grooms Mangano. Szereplők: Holland Roden (Erin), Ronen Rubinstein (Alekszej), Keegan Allen (Cole), Denzel Whitaker (Thomas). Gyártó: Escape Productions. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 98 perc.

 

Will Wernick előző horrorját is egy szabaduló-szobáról készítette, címe is ez volt: Szabadulószoba. Akár ennek az újabbnak is lehetne ez a címe, hiszen a helyszín és a vállalás is hasonló, mint a három évvel ezelőtti produkcióé volt – a végeredmény minősége azonban határozott visszalépés az idegesítő műfaji amatőrizmus felé. A #kövessbe nem több, tán nem is akar több lenni néhány ismert horror-franchise (Motel, Fűrész) stílusának és motívumainak felhasználásával legyártott unalmas, se nem szellemes, se nem kegyetlen (maximum kétszer tán gyomorforgató) szabadulószobás reklámfilmnél, amely egy hasonlóan ismert kilencvenes évekbeli thriller (Wernick gátlástalansága megérdemelné felfedését) csattanójának pofátlan lenyúlásával igyekszik a végére valamiféle érzelmet kicsikarni nézőjéből. Mármint olyat, amely megmagyarázza, miért is kellett leforgatni.

Az alaphelyzettel, miszerint a közösségi média egyik világjáró influenszere Moszkvában szenved barátaival egy, az „extrémnél is extrémebb” szabadulószobában, szó szerint semmit sem kezd a film – csakúgy, mint kétdimenziósnak is vékony, tenyérbemászó karaktereivel, vagy dilettáns, falvédősen okoskodó forgatókönyvének saját maga által felállított szabályaival. Bár olyan időket élünk, amikor szinte minden moziban bemutatott zsánerfilmnek örülni kell, amely megpróbálja visszacsábítani a közönséget a multiplexekbe, Wernick nemtörődöm Zs-filmje jobban járt volna, ha nálunk is inkább a VOD-tékák kínálatát gyarapítja. Otthon talán elintéztük volna egy legyintéssel – a vászon előtt ülve azonban kifejezetten dühítő ilyen ócskaságot látni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2020/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=14663