PapírmoziPAPÍRMOZIKránicz Bence
Fiatal nők a teljes idegösszeomlás szélén Mostanában egyre többet lehet olvasni a most
harminc körül járó nemzedék jellegzetes életproblémáiról. Kapunyitási pánik,
lakhatási válság, a perspektívák hiánya, klímaszorongás, fiatalkori kiégés, a
közösségi média torzította önkép – a címszavakat a különféle társadalomtudományi
értekezések mellett az olyan művek töltik meg valódi jelentéssel, mint Anna
Krztoń Szedd össze magad! és Iveta
Merglová Ema elvan című képregényei.
Mindkettőt közép-európai (lengyel, illetve szlovák) női alkotó jegyzi, és a
kettős perspektíva alapvetően meg is határozza, milyen hétköznapi
élethelyzetekről és jellegzetes dilemmákról szólnak ezek a történetek.
Más tekintetben a két, magyarul
nemrég megjelent képregény nem is különbözhetne jobban egymástól. A katowicei
képzőművészeti egyetemen végzett, Varsóban élő Krztoń nagyobbat markol, könyve
három lány éveken átívelő barátságának önéletrajzi ihletésű, érzelmes és
helyenként megrázó története. Ania, Asia és Iga a kétezres években kamaszodnak,
egyformán vonzzák őket a képregények, az alternatív és a popkultúra. Internetes
nickneveken szólítják egymást, folyton váltogatják az identitásukat, és közben
igyekeznek valahogy megharcolni a saját önállóságukért, miközben rémes
munkalehetőségek, terhelt családi környezet és jókora földrajzi távolságok nehezítik
az életüket. Ahogy telnek az évek, Asiát és Igát is utoléri a depresszió.
Pszichiátriára kerülnek, az öngyilkosságot fontolgatják, miközben Ania, a
történet elbeszélője, egyben a szerző alteregója hol kétségbeesetten, hol
lankadó erőfeszítésekkel igyekszik életben tartani velük a barátságot. Krztoń
banális szituációk vázlatával, könnyed, anekdotázó stílusban kezdi a
történetet, és észrevétlen természetességgel vált hangnemet. Művének legnagyobb
értéke, hogy pontosan mutatja be a fiatalkori barátságok hullámzó intenzitását,
a nagy egymásra találások időszaka után azt a tehetetlenséget is, amellyel felismerjük,
hogy minden fogadalmunk és jó szándékunk ellenére sem érezzük már magunkat
olyan közel a másikhoz, mint régen. Ambiciózus kötetében az író-rajzoló mélyre
ás e folyamat lélektanában, és önmagával is mer őszinte lenni. A Szedd össze magad! így lesz egy fiatal
alkotó pályájának első jelentős műve, amely mangákat idéző rajzstílusával a mai
nyugati szerzői képregény trendjeihez is odasimul, miközben megőrzi
kelet-európai szemszögét. Kellermann Viktória fordítása a lengyel kulturális
utalásokat is érzékelteti, a magyar kiadás egyetlen szépséghibája mindössze a
rajzi világtól élesen elütő, bumfordi betűtípus.
Krztoń elbeszélőjéből árad
a szó, az Ema elvan címszereplője
viszont egy szót sem szól. Iveta Merglová képregénye a manapság meglehetősen
népszerű képkönyvek formátumát követi, vagyis pusztán képekkel mesél, sem
narrációs szöveget, sem dialógust nem tartalmaz (e képregénytípus egyik kortárs
klasszikusáról, Thomas Ottról Baski Sándor írt a Filmvilág 2021/01. számában). Ezzel együtt teljesen érthető, mi
történik Emával: semmi. Csörög a vekkere, magához tér, bemegy dolgozni,
grafikonokat bámul a monitoron, hazamegy. Másnap kezdi elölről. A szlovák
író-rajzoló egy üresnek tűnő élet naplószerű bemutatására vállalkozik, amely
ugyanakkor nem feltétlenül boldogtalan. Emának megvannak a hétköznapi rítusai,
szereti a saját testét, és mintha kitapasztalta volna az egyedüllétet. A szöveg
nélkül pergő képek metronómszerű ritmusa, a semmittevés lakonikus nyugalma
különös harmóniát teremt az oldalakon, így Ema történetében nem az
egzisztenciális szorongás, sokkal inkább valamiféle nemzedéki tétlenség,
eltompultság kórképét véljük felismerni. Merglová vízfestékszerűen elmosódó,
homogén színfoltokkal dolgozó, bohókás rajzain mindez nem tűnik
elviselhetetlennek, noha különösebben vidámnak sem. A hősnő jellegzetes alakja
valósággal leválik a geometrikus mintázatokkal egyneműsített hátterekről, így
akkor is egyedül van, amikor elvileg más emberek veszik körül. Így aztán az Ema elvant a koronavírus okozta
karanténmagány jelképszerű műveként is könnyű olvasni-nézegetni.
Anna Krztoń: Szedd össze magad! Fekete-fehér, keményfedeles, 272
oldal. Kiadó: Szépirodalmi Figyelő.
Iveta Merglová: Ema elvan. Színes, keményfedeles, 68 oldal. Kiadó: Csirimojó.
Cikk értékelése: | | | | | | | | | | | | | szavazat: 0 átlag: - |
|
|