KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
   2021/szeptember
MAGYAR KLASSZIKUSOK
• Varga Zoltán: Útvesztők álmodója Orosz István animációi
• Vajda Judit: Nem apácazárda Melegfilmek a Kádár-korban
• Kelecsényi László: Vegyész a filmszakmában Szekfü András 80
• Zalán Márk: Hazai pályán Nagylátószög – 120 éves a magyar film
MAGYAR MŰHELY
• Várkonyi Benedek: Lelkek harca Beszélgetés Enyedi Ildikóval
• Benke Attila: A lélek mélyén Beszélgetés Krasznahorkai Balázzsal
• Stőhr Lóránt: Szürkület Nagy Dénes: Természetes fény
NEO-NOIR
• Kovács Patrik: Búcsú a tegnaptól A film noir a hatvanas években – 1. rész
• Varró Attila: Egy kalap alatt Queer noir
• Huber Zoltán: A paletta sötétebb színei Soderbergh és a neo-noir
ÚJ RAJ
• Kovács Kata: A melankólia mestere Andrew Haigh
• Szabó Ádám: Medvebőr Ian McGuire: Északi vizeken
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Barkóczi Janka: Mérlegforgás Tillie Walden: Spinning
A CSEND MESTEREI
• Andorka György: A síró harmadik Franz Osten: Shiraz (1928)
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Adaptációktól a robbanó fejig Cannes
• Buglya Zsófia: Tektonikus mozgások Diagonale 2021
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy maréknyi euróért Krasznahorkai Balázs: Hasadék
• Baski Sándor: Eljött hozzátok Valdimar Johannsson: Bárány
• Baski Sándor: Ego kaland Herendi Gábor: Toxikoma
• Pozsonyi Janka: Tinédzser l’amour François Ozon: ‘85 nyara
• Kovács Kata: A sérvműtéttől a kasztrálásig Takács Mária: Kapd el a ritmust!
MOZI
• Vajda Judit: Idő
• Pazár Sarolta: Örökkön örökké
• Bartal Dóra: Rózsák királynője
• Kránicz Bence: Free Guy
• Baski Sándor: A Jönsson banda
• Huber Zoltán: A metál csendje
• Fekete Tamás: Démoni
• Kovács Patrik: Öngyilkos osztag
• Benke Attila: Kígyószem
• Alföldi Nóra: Lőpor turmix
STREAMLINE MOZI
• Déri Zsolt: Popsztár
• Jordi Leila: A szuvenír
• Benke Attila: Félelemterápia
• Lichter Péter: A holtak nem halnak meg
• Varró Attila: Sáskaraj
• Bonyhecz Vera: Vérvörös égbolt
• Greff András: A nagy szívás
• Pethő Réka: Egy ház Londonban
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Streamline Mozi

Egy ház Londonban

Pethő Réka

84 Charing Cross – brit, 1987. Rendezte: David Jones. Írta: Helene Hanff regényéből James Roose-Evans. Kép: Brian west. Zene: George Fenton. Szereplők: Anne Bancroft (Helene), Anthony Hopkins (Frank), Judi Dench (Nora), Mercedes Ruehl (Kay). Gyártó: Brooksfilm. Forgalmazó: Netflix. Feliratos. 100 perc.

 

Óda a könyvekhez és Londonhoz az Egy ház Londonban, amely Helene Hanff amerikai írónő 84, Charing Cross Road című levélregényén alapul. A könyv a londoni Marks & Co. antikvárium egyik munkatársával, Frank Doellel folytatott, húsz éven át tartó levelezésének részleteit tárja elénk: a nem túl jól kereső, televíziós forgatókönyveket író New York-i rajong a brit fővárosért és a könyvekért, e két szenvedélyét pedig úgy kapcsolja össze, hogy ha már elutazni nem tud a vágyott országba, legalább onnan rendeli antikvár köteteit.

Bájos kapcsolatuk rengeteg humorral átszőtt és játékosan állítja szembe az angol és az amerikai mentalitást, teli van kedvességgel és szeretettel. David Hugh Jones rendező pedig egészen különleges módon tudta mindezt átemelni az 1987-es filmbe is, ahol a dialógust szinte valóban csak a levelek szövegei alkotják, alig egészítette ki valamivel a két külön városban tartózkodó főhőseink történetét, mindez mégis párbeszéddé és cselekménnyé tudott válni a kezei között. Barátsággá alakuló levelezésükben az irodalmi eszmecserék mellett megjelenik a személyesebb hangvétel is, a szigorú jegyrendszerben élő könyvesbolti alkalmazottaknak Hanff ételcsomagokat küld, és kölcsönösen szurkolnak kedvenc sportcsapataiknak is.

Anne Bancroft kiválóan jeleníti meg a közvetlen, nagyszájú, London-rajongó írónőt, aki tökéletesen megvet minden fikciós irodalmat, de rajong a szerzők naplóiért, történelmi- és önéletírásaiért. Jones olyan jelenetekbe helyezi az írónőt, amelyeken keresztül még jobban kirajzolódik a levelek stílusában megismert személyiség. Anthony Hopkins pedig szintén fantasztikus a visszafogott, elegáns angol úriember antikváriusként, aki nagyra értékeli Hanff személyiségét, bár saját maga sosem tudna hasonlóan viselkedni. A regény a később megjelent The Duchess of Bloomsbury Streettel, a Londonba végül eljutó írónő útinaplójával teljes, amely a filmbe már nem került bele, ennek a különös barátságnak a története azonban önmagában is csodás élmény.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2021/09 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15067