KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
   2023/február
AVATAR/KLÓN/ANDROID
• Beregi Tamás: Éden, karnyújtásnyira Avatar elveszett paradicsoma
• Csomán Sándor: Kiszervezett kötődés Android/Gyerek
• Buzsik Krisztina: Közös többszörös A klónozás és a kortárs sci-fi
KÉPREGÉNY-VILÁGOK
• Nemes Z. Márió: Poszthumán nemzetpolitika Jonathan Hickman – Pepe Larraz: X-Men: Xavier világa / X hatványai
• Földváry Kinga: Kulturális kaleidoszkóp Sandman-sorozat
FÉRFIDRÁMÁK
• Varró Attila: Hústól a hájig Test és melodráma 2.: Darren Aronofsky: A bálna
• Baski Sándor: A döntés, hogy maradjunk Martin McDonagh: A sziget szellemei
• Roboz Gábor: Az együttérzés helye Ausztrál férfidrámák
ÚJ RAJ
• Rudas Dóra: Magamon innen és túl Új raj: Rebecca Zlotowski
KÖZÉP-EURÓPAI HÉTKÖZNAPOK
• Gerencsér Péter: Morális nyugtalanság 2.0 Lengyel társadalomkritikai filmek
• Gyöngyösi Lilla: Sorsközösségben Grosan Cristina: Hétköznapi kudarcok
• Margitházi Beja: Teljes kiőrlés Cristian Mungiu: R.M.N.
MAGYAR MŰHELY
• Molnár Judit Anna : „Közösen elmesélni valamit” Beszélgetés Halász Judittal
• Hirsch Tibor: A mű vére Varga Zoltán: Macska-egér játékok
FILM / ZENE
• Pernecker Dávid: A szív helyéből szól Mica Levi
ARCHÍVUMOK TITKAI
• Barkóczi Janka: Szilánkok és kódok Digitalizáció a filmarchívumokban
FESZTIVÁL
• Vincze Teréz: Filmek nőktől nőkről Sepsiszentgyörgy – EVA Filmmakers Fest
• Pintér Judit Nóra: Kamera által homályosan Jihlava
• Horváth Laura: Megosztott jelenlét A VR és a dokumentumfilm
KRITIKA
• Huber Zoltán: Ének a savas esőben Damien Chazelle: Babylon
• Roboz Gábor: Kicsúszott talaj Todd Field: Tár
• Déri Zsolt: Aranylemezek a babaházban John Hillcoat: George & Tammy
MOZI
• Pazár Sarolta: Zsémbes: Egy Escort nyomában
• Varró Attila: Éjszakai átutazók
• Huber Zoltán: Till – Igazságot a fiamnak
• Kovács Kata: I Wanna Dance with Somebody
• Baski Sándor: Az ember, akit Ottónak hívtak
• Kolozsi László: Ufóvadászok
• Benke Attila: Fortune hadművelet
• Gyöngyösi Lilla: Jack Mimoun és a rejtélyek szigete
• Fekete Tamás: Jóreménység sziget
• Bárány Bence: Angyalok gyilkosa
STREAMLINE MOZI
• Margitházi Beja: A szerelem tüze
• Árva Márton: La caida
• Pethő Réka: Fehér zaj
• Orosdy Dániel: Nyugaton a helyzet változatlan
• Vajda Judit: Röfi
• Kránicz Bence: Halványkék szemek
STREAMLINE MOZI
• Gelencsér Gábor: Zsebtolvaj
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Mágia vagy monolit? PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Éjszakai átutazók

Varró Attila

Les passagers de la nuit – francia, 2022. Rendezte: Mikhaël Hers. Írta: Mariette Desert, Maude Ameline és Mikhael Hers. Kép: Sébastien Buchmann. Zene: Anton Sanko. Szereplők: Charlotte Gainsbourg (Élisabeth), Quito Rayon-Richter (Matthias), Noée Abita (Talulah), Megan Northam (Judith). Gyártó: Nord-Ouest Films / Arte France. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 111 perc.

Mikhaël Hers a továbbra is divatos nyolcvanas évek-nosztalgiát meglovagolva a szintipop, a neon és a susogós melegítők évtizedébe helyezte legújabb filmjét, az Éjszakai átutazók ráadásul legalább annyira szól a korszak francia kisemberének közérzetéről, mint a történet fókuszában lévő család dinamikájáról. A sztori 1981-től indulva egészen 1988-ig kíséri a traumatizált, frissen elvált anyuka, Elisabeth és családja sorsát. A Charlotte Gainsbourg által megformált főhős az egyedülálló anyasággal, a tinédzserkort lassan maguk mögött hagyó gyerekei elengedésével, karrierkrízissel és korábbi rákbetegségének árnyékával is küzd.

Bár ennyi csapás elsőre túlzásnak tűnhet, az alkotók jó arányérzékkel adagolják a drámát, a cselekménykényszert pedig a korabeli Párizs életképei és a város, valamint a korszak ezeken átszűrődő különös hangulata is oldják. Hers ugyan néhányszor enged a csábításnak és elcsépelt vágóképeket illeszt be az Eiffel-toronyról, azonban a francia főváros utcái, a család ízlésesen berendezett polgári lakása és a másik fő helyszínt adó rádióstúdió is sajátosan ragadják meg a nyolcvanas évek miliőjét. Ebben segítenek Sébastien Buchmann operatőr kopottas, hol meleg, természetes színekben, hol pedig neonban ázó képei, melyek pastiche-jelleget kölcsönöznek a végeredménynek. A film motorja azonban mégiscsak Charlotte Gainsbourg, aki kifinomult színészi eszközökkel építi fel a kezdetben saját helyét kereső, önbizalomhiányos, majd a több évet felölelő történet végére céltudatossá váló Elisabeth figuráját. Az életközepi krízisen túllendülés egyes állomásait Gainsbourg apró gesztusokkal jeleníti meg, végig érzékeltetve a karakter törékenységét és traumáit. Jól működnek a mellékszereplők is, főleg Talulah figurája, akivel a főhős a film címét is adó éjszakai rádióműsorban találkozik. Elisabeth mintha fiatalkori önmagát látná a fiatal, Párizsban kóborló lányban, aki ezáltal a történetet végigkísérő anyaság motívumát is mélyíti. Az Éjszakai átutazók így egy melankolikus, mértéktartó, szépen lekerekített családdrámaként cseng le.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2023/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=15831