KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Eric Rohmer a Parsifal (1978) óta nem forgatott kosztümös filmet, a kis semmiségek hétköznapi világa mindig is jobban izgatta, mint a grandiózus múlt. Most azonban egyenesen a nagytörténelem sűrűjébe száll alá: a Grace Elliott emlékiratain alapuló Az angol nő és a herceg a francia forradalom idején játszódik. Különlegessége, hogy a korabeli Párizst digitális technikával idézik fel.

 

*

 

A Kenneth Branagh által alapított Shakespeare Films Company a Miramax-szal kötött szerződése értelmében két újabb adaptációt forgat a halhatatlan bárd életművéből: az idén induló Macbeth-et jövőre az Ahogy tetszik követi.

 

*

 

Terebélyesedik a dinasztia: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij fia is felcsapott rendezőnek. Az NTV tévétársaság számára most forgatja első játékfilmjét A remete címmel.

 

*

 

Francis Ford Coppola rendhagyó vállalkozásra készül, filmutópiája (Megalopolis) színhelye a képzeletbeli New York, ahol már nem a profit minden dolgok mértéke, hanem a legfejlettebb technikával megtámogatott művészi érzékenység.

 

*

 

Az internetes filmezés újabb és újabb területeket hódít meg. Az icuna.com naponta sugároz majd egyperceseket. A rendezők listáján már az induláskor ismert nevek szerepelnek: Alex Cox és Julie Delpy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3041