KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

            
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1987/február
• Sára Sándor: „Sír az út előttem...” Részletek egy filmeposzból
• Schubert Gusztáv: Mi, verebek? Az objektív személyessége
• Zsugán István: Mondom a magamét Beszélgetés Mészáros Mártával
• Ardai Zoltán: Közhelyek metamorfózisa Beszélgetés Dömölky Jánossal
• Michałek Bolesław: Wajda, Piwowarski és a többiek Új lengyel filmek
• Kovács István: Egy élet-képes filmről Szekercelárma
• Stachura Edward: Szekercelárma, avagy emberek a téli erdőn
• Fáber András: Háromszög, négyszög, sőt több Francia filmekről
• Eco Umberto: A rózsa neve Regényrészlet
• Barna Imre: A világ rózsa-neve
• Eco Umberto: Első és utolsó nyilatkozat
ISMERETLEN ISMERŐSÖK
• Ciment Michel: Valóság és látomás John Boorman
• Zsigmond Vilmos: John Boorman
• Ciment Michel: A film nyelve élő nyelv Beszélgetés John Boormannal
• N. N.: John Boorman filmjei
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Annie
• Nóvé Béla: Ne vedd el tőlem a napot!
• Nagy Zsolt: Kegyetlen románc
• Faragó Zsuzsa: Bűnös hétvége
• Tamás Amaryllis: Borisz
• Nóvé Béla: A fekete nyíl
• Hegyi Gyula: Fogadjunk!
• Mátyás Péter: Szállodai szoba
TELEVÍZÓ
• Alexa Károly: Isten teremtményei Szabó István idézése
KRÓNIKA
• N. N.: Hibaigazítás
• Nemeskürty István: Radványi Géza temetésén
• Molnár Gál Péter: Csirág és eperzselé

             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kegyetlen románc

Nagy Zsolt

 

Jó volna, ha sokan néznék meg Eldar Rjazanov filmjét, amely Osztrovszkij A hozomány nélküli menyasszony című darabjának motívumai alapján készült. A múlt század ötvenes éveinek közepén vagyunk, „valahol Oroszországban”, a Volga partján, néhány évvel a jobbágyfelszabadítás előtt, I. Miklós cár uralkodásának utolsó évében, a párizsi világkiállítást és a krími háború idején. Turgenyev, Gogol, Goncsarov világa ez, az általuk is bemutatott sajátos orosz kisvárosi közegben játszódik a szép Larisza érdekházasságának féltékenységi drámába és tragédiába torkolló története. A háttérben pedig felbukkannak a korabeli orosz kis- és nagypolgárság, kereskedők, bankemberek jellegzetes típusai. A rendező kiváló színészvezetése és a művészi alakítások – amelyek közül kiemelkedik a Nyikita Mihalkov által megformált Paratov alakja – olyan atmoszférát, korhű közeget teremtenek, amely ritka élményt nyújt. Az évszakok váltakozásának finom érzékeltetése, a belső terek aprólékos hitelessége és hangulata a rendezőt dicséri. Sajnos Rjazanov is „bele-beleszeret” egy-egy képébe, így a kelleténél egy árnyalattal hosszabban elidőzik a zajló Volga vagy a téli temető képeinél. Talán innen adódik a nézőnek az az érzése, hogy a film is egy kicsit hosszabb a kelleténél, bár az ősztől őszig tartó történet kerek egészet alkot, és a lenyűgöző színészi teljesítmények feledtetni tudják a pillanatnyi üresjáratokat. Igazi telitalálat a Fecske (!) nevű gőzhajón cigányokkal mulatozó, menyasszonyszöktető, Párizsba vágyódó cinikus újgazdagok és az őket csónakkal követő, leitatott és megszégyenített vőlegény tragikus végű versenyfutásának ábrázolása. Rjazanov „kegyetlenül” jó filmet készített. Élményünket még az sem tudja elrontani, hogy a magyar hanganyag készítői a filmben elhangzó gyönyörű orosz dalokat – noha ezek szövegének kifejezetten funkciója van a cselekmény szempontjából – „elfelejtették” feliratozni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1987/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5614