KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1981/május
• Létay Vera: Kis pörköltek és nagy eszmék A mérkőzés
• Zalán Vince: Magyarra fordította... A pogány madonna
• Zsugán István: Egy vezeklés története Beszélgetés Gábor Pállal
• Kézdi-Kovács Zsolt: A valóság és az álom Vita a filmforgalmazásról
DOKUMENTUMFILM
• Sára Sándor: Pergőtűz A II. Magyar Hadsereg a Don-kanyarban (3.)

• Zalán Vince: Makk mozijában
• Szörény Rezső: A tornádó, melynek neve Makk Károly
• Jancsó Miklós: A jelenlét embere
• N. N.: Makk Károly filmjei
• Elbert János: Grúz ellenpontok Néhány interjú magánügyben
• Hegedűs Zoltán: Elindult a rue des Halles-ból Az élő René Clair
• Bajomi Lázár Endre: A patafizikus filmrendező Az élő René Clair
• N. N.: René Clair filmjei Az élő René Clair
• Nemeskürty István: Gorkij bűvöletében Mark Donszkoj (1901–1981)
FESZTIVÁL
• Csala Károly: Szerzői filmek – egy sovány tehén esztendeje Sanremo
• Bikácsy Gergely: A mormon család és a kínai vasút Lille
LÁTTUK MÉG
• Dániel Ferenc: Az első nagy vonatrablás
• Koltai Ágnes: Hamburgi betegség
• Báron György: Óvakodj a törpétől!
• Iván Gábor: Bátorság, fussunk!
• Sólyom András: Nyári rét
• Fekete Ibolya: Sheila Levin meghalt, és New Yorkban él
• Kovács András Bálint: Éjjjel-nappal énekelek
• Ambrus Katalin: A félhold árnyékában
• Bikácsy Gergely: Építs házat, ültess fát!
• Koltai Ágnes: Hét januári nap
TELEVÍZÓ
• Vígh Károly: A Századunk új sorozatáról Végjáték a Duna mentén
• Loránd Gábor: Televízió és történelem Egy tanácskozás tanulságai
• Bognár Éva: Az értelem operája Weill–Brecht: A hét főbűn
KÖNYV
• Csantavéri Júlia: A csend és a mű
POSTA
• Berezsnyei L. Ottó: Kubrick Olvasói levél – Szerkesztői válasz

             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Makk mozijában

Zalán Vince

 

Talán nem lehet túlbecsülni a Magyar Televíziónak azt a kevés propagandával, ám feltehetően sok haszonnal (és élménnyel!) járó programját, hogy időről időre műsorára tűzi egy-egy filmrendezőnk legjelentősebb alkotásainak sorozat-vetítését. Most Makk Károlyon a sor. Makk Károlyon, akinek tevékenysége összeforrt a felszabadult magyar film történetével: mindenestanuló Radványi Gézánál – a Valahol Európában főcímén ügyelőként szerepel –, forgat SZTK-agitkát Latabár Kálmánnal (Képzett beteg) s ma is vidámító vígjátékot az ötvenes évek közepén; kezdeményezője-inspirálója a hatvanas évek új magyar filmjének, hogy – nem kis szünet után – megalkossa a valaha is készült magyar filmek egyik remekjét, Szerelem című művét. Kettős tárlatvezetésen vehet részt tehát a televízió nézője: egyszerre ismerkedhet meg a magyar film legújabbkori történetének főbb szakaszaival s e filmtörténet szellemi képét – jóban-rosszban egyaránt – alakító Makk Károly rendezői portréjával.

Érdekes és értékes ez a portré, amelynek talán – épp most: újra megtekintve a művek többségét – újabb és újabb értékeit fogjuk fölfedezni. Mindenekelőtt talán az ifjabb korosztály, amely tagjainak a számára (s ez nem az ő hibájuk) Makk Károly a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka rendezője, talán felfedezik maguknak a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak, az Elveszett paradicsom rendezőjét: a politikus Makk Károlyt s az emberi kapcsolatok „mélytengeri áramlását” megjelenítő művészt is. A Makk életművét jobban ismerők meg talán elgondolkoznak egykori ítéleteiken, s meglehet rátalálnak e rendezői portré rejtettebb vonásaira s – újranézvén e korántsem befejezett életmű filmjeit – talán elgondolkodnak maguk felől is. S az eltelt évekről-évtizedekről, melyekben társuk volt a filmrendező, ki nyughatatlan újrakezdéseivel, jellemzően váratlan fordulataival újra s újra tükröt kívánt tartani a kornak. Bizonyára most is készül valamilyen „meglepő” fordulatra. Talán épp A gyávából, Sarkadi Imre kisregényéből készít forgatókönyvet. Ki tudja?

Mert Makk Károly örökös tanuló, örökös újrakezdő – így lehet méltó társa a legnevesebbeknek s tanára a fiatal filmrendező-generációknak. Ezt példázza Jancsó Miklós és Szörény Rezső írása is, melyeket a televíziós vetítés-sorozat alkalmából adunk közre.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/05 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7449