KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1980/április
• Csala Károly: Van-e arca Bencsiknek? Békeidő
• Székely Gabriella: Gyógyítsuk meg egymást! Orvos vagyok
• Matos Lajos: Sámán vagy Showman? Medikusok az Orvos vagyok című filmről
• Hámori Ottó: Álomfejtés Utolsó előtti ítélet
• Kósa Ferenc: Olmi árvái A facipő fája
• Kristó Nagy István: Voks a béka mellett Habfürdő
PRO ÉS KONTRA
• Takács Ferenc: Átok földjén Apokalipszis most
• Gábor Pál: Őrület Walkür-zenére Apokalipszis most
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Vagy helyett és Nyugat-Berlin

• Galsai Pongrác: Úgynevezett valóságok Korkedvezmény
• Michałek Bolesław: Az erkölcsi nyugtalanság filmművészete
• Gambetti Giacomo: Fellini és A nők városa
• Marx József: Mit tehet egy stúdió egy szál magában? Filmstúdiók: számvetés és önértékelés I.
• Bádonfai Gábor: Önnekrológ Meghitt családi kör
• Czeizel Endre: Kábítószer és fantázia A hallucináció ábrázolása filmen
LÁTTUK MÉG
• Bende Monika: Utazás a világ végére
• Harmat György: Futárszolgálat
• Hegedűs Tibor: Robert és Robert
• Grawátsch Péter: A rejtélyes bankbetét
• Tótisz András: Ezüstnyereg
• Gervai András: A szökevény
• Koltai Ágnes: Nagyivók
• Loránd Gábor: A repülő madár árnyéka
• Tótisz András: Válaszút előtt

• Kelecsényi László: Nosztalgiánk természete A Karády-szindróma
TELEVÍZÓ
• Mezei András: Miközben a csupasz égő egyet hunyorgott Hat év történelem
• Ökrös László: Szelíd groteszk ellenpontozással Prolifilm
TÉVÉMOZI
• Bikácsy Gergely: Vincent, François, Paul és a többiek
• Bikácsy Gergely: Mussolini végnapjai
• Molnár Gál Péter: Lady Hamilton
TELEVÍZÓ
• Koltai Tamás: Szegény kis amorozó Ez a Józsi, ez a Józsi
• Mágori Erzsébet: Centiméterekkel a valóság fölött Nemlétezik történetek
• Bársony Éva: Győzelem, ami felér egy vereséggel Visszajelzés
• Berkes Erzsébet: Ebszex, avagy az elkutyult kutyálkodás Kasparek
KÖNYV
• Molnár Gál Péter: Montázs-könyv
POSTA
• Bajomi Lázár Endre: Mit lopott Saint-Just?
• Lukácsy Sándor: Csakugyan lopott-e Saint-Just?
KRÓNIKA
• N. N.: Bemutatjuk külföldi tudósítóinkat Ulrich Gregor

     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Amerikai anzix

Zalán Vince

1975-ben rendezte Bódy Gábor az Amerikai anzixot. Filmjét a Balázs Béla Stúdió műhelyében forgatta; a mű a rendező első játékfilmje.

1976-ban mutatták be a filmet Magyarországon. A magyar filmkritikusok különdíjjal fejezték ki elismerésüket.

1976 őszén az Amerikai anzix elnyeri a Mannheimi Nemzetközi Filmfesztivál fődíját.

1980 nyár elején Bódy Gábor filmjét bemutatja a Magyar Televízió. (Reméljük, ezt a bemutatót még jó néhány Balázs Béla Stúdióban készült film sugárzása fogja követni.)

A film hősei az 1848–49-es magyar szabadságharc egykori katonái. Amikor a néző megismerkedik velük – a krími háború, az olasz függetlenségi küzdelmek után – már az amerikai polgárháborúban harcolnak, az északiak oldalán. Emigránsok s a szabadság megszállottal, a forradalom nemzetközi országútját járják. Persze, több mint negyedszázaddal a magyar szabadságharc után, egyre fáradtabban, egyre magányosabban, egyre talajt vesztettebben. Szabadságharcosok, haza és forradalmi helyzet nélkül. Egyiküknek, Boldog századosnak már csak arra maradt ereje, hogy elinduljon hazafelé, mert meghalni csak otthon lehet. Forradalmiságát felőrli a honvágy. Másikuk, Vereczky főhadnagy pedig, a hőstettet, pontosabban a virtust kergeti szüntelen. Ez lesz számára a legfontosabb, – míg le nem zuhan egy ötven láb magas hintáról. A forradalmak utáni, megváltozott történelmi időkhöz a tulajdonképpeni főhős, a racionalista Fiala János, mérnök-őrnagy, térképész, képes a legjobban alkalmazkodni: állást vállal a Pacific vasútnál. Bódy Gábor sajátosan archaizáló, olykor szándékoltan „hibásan” megfogalmazott levelezőlapja nemcsak a múlt századi magyar emigráció kevéssé ismert drámájáról tudósít, de arra is ösztönöz, hogy elgondolkodjunk a történelem kihívását különbözőképpen „megválaszoló” egyéni sorsokon. Talán lesz olyan néző is, akinek – az Amerikai anzixot látva – eszébe jutnak azok a szabadságharcosok is, akik nem emigráltak, akiket nem találtak meg Ráday perzekútorai, akik itthon maradtak. Lelkükben 48 eszméivel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8219