KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A majmok bolygója

Kövesdi Rózsa

 

Először próbaképpen (?) négy évvel ezelőtt, stílusosan a Filmmúzeumban mutatták be a már akkor is tízéves filmet. Az idő azóta is a filmnek dolgozik, forgalmazásunkat tehát még a további késés ellenére sem érheti szemrehányás.

A forgatókönyv Pierre Boulle magyarul is megjelent regénye alapján készült, alapos átdolgozással, de a swift-i alapötlet érintetlenül hagyásával. A főhős és két társa itt űrhajótörést szenved és egy fejetetejére állított világba csöppen, ahol a majmok a felsőbbrendű értelmes lények, ők uralkodnak az értelem nélküli, néma és védtelen emberek, a „vadállatok” fölött. A szerepcsere biztos módszerként működik. Segítségével éri el a rendező, Franklin J. Schaffner, hogy a megszokott jelenségek ne csak értelmileg, de képileg is sokkolóan hassanak. Egy hajtóvadászat, ahol a majmok a vadászok és az emberek a vadak, egy villanásnyi jelenet a természetrajzi múzeumban, ahol a főhős a kitömött emberben űrhajós társára ismer, egy hitvita, ahol az inkvizitor és az eretnekek egya-tor és az eretnekek egyaránt majmok, nemcsak végletesen fokozzák fel a gondolati hatást, de ugyanakkor csaknem hitelessé teszik az értelmes majmok cselekedeteit is. Zaius professzor – úgy is, mint a tudomány hivatalos őre, úgy is, mint a majomhit konok védője –, minden szempontból meggyőző. Korlátoltnak tetteti magát védekezésből, mert valójában egyedül ő tudja a bolygó szörnyű titkát, amelyet a többiek nem tudhatnak meg. A jövő védelmében ezért gátolja teljes meggyőződéssel a tudomány haladását, ezért bélyegzi eretneknek mindazokat, akik megindulnak az igazság felé vezető úton. És ezért hirdeti ellentmondást nem tűrve a majmok tanát: minden teremtmény közül csak az ember gyilkol kapzsiságból és szórakozásból, mert ő a halál igazi hírnöke. Már csak a vég lehet hátra (s ezt a rendező páratlanul szellemes képi ötlettel oldja meg); a titokra fény derül, a főhős reményei szertefoszlanak, maradnak a majmok.

A sci-fi filmek legsebezhetőbb pontja általában a gyorsan avuló kelléktár. Itt a legfőbb díszlet a lenyűgöző táj. A jelmezek és a színészek – majom-maszk mögött vagy anélkül – egyaránt kitűnőek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/08 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7372