KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
   1994/február
KRÓNIKA
• Jancsó Miklós: Somló Tamás (1929-1993)
• N. N.: Trauner Sándor halálára
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Választható csapdák Vélemények a magyar filmgyártásról
• Kézdi-Kovács Zsolt: Kell-e szeretni őket? Jegyzet a rendezőkről
• Fáber András: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Maár Gyula: Első hatvan évem Beszélgetés Maár Gyulával
• Nagy Gergely: Tudósítás a szakadtságból Beszélgetés Erdőss Pállal
• Hirsch Tibor: Csak kétszer élünk Magyar sikerfilm
1895–1995
• Gyertyán Ervin: A festészettől a mozidrámáig Hevesy Iván
• Kömlődi Ferenc: Hallgat a mély Hevesy Iván kötetéről
FESZTIVÁL
• Kozma György: Homó zsidó nácik fesztiválja (In)tolerancia
• Mihancsik Zsófia: Kétfajta szerelem Kerékasztal-beszélgetés
• Bojár Iván András: Vad éjszakák után Cyril Collard filmje
TELEVÍZÓ
• Almási Miklós: A tévé-mogulok csatája
• Barotányi Zoltán: Max es Móric visszatér Beavis és Butthead

• Molnár Gál Péter: És az Új Hullám megteremte az új nőt
• Bikácsy Gergely: Brigitte és Jeanne Viva Maria!
KÖNYV
• Varga Balázs: Nőnem est ómen Monográfia Mészáros Mártáról
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Az 1913-as év Pordenone
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Hazugságok iskolája Az ártatlanság kora
• Molnár Gál Péter: Shakespeare-piknik Sok hűhó semmiért
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Jónás, aki a bálnában élt
• Turcsányi Sándor: Dave
• Koltai Ágnes: Sonka, sonka
• Barotányi Zoltán: A Pusztító
• Kuczogi Szilvia: Ha te nem vagy kepés, édes...
• Békés Pál: A szökevény
• Tamás Amaryllis: Mrs. Doubtfire

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tennessee Williams

N. N.

Az elmúlt negyedév nagy vesztesége Tennessee Williams, az ötvenes-hatvanas évek jelentős amerikai drámaírója. Egész munkássága kapcsolatban állt a hetedik művészettel. A negyvenes években a Metro-Goldwin-Mayer Hollywoodba csábította az írót, heti kétszázötven dollár bérért forgatókönyveket írt. Számos színművéből készült film.

Első megfilmesített drámája az önéletrajzi ihletettségű Üvegfigurák (1950), Irvin Rapper rendezésében. A vágy villamosát Elia Kazan állította színpadra, majd ugyanő négy évvel később, 1952-ben filmet rendezett belőle Marlon Brando és Vivien Leigh főszereplésével. Kazan egyébként Williams másik színművét, a Macska a forró háztetőnt is megrendezte színházban, és 1956-ban filmre vitte a Baby Dollt. Daniel Mann filmesítette meg a Tetovált rózsát (1954) Anna Magnanival és Burt Lancasterrel. Múlt nyáron, hirtelen (1959) című drámájából Joseph L. Mankiewicz forgatott filmet, forgatókönyvét Tennessee Williams és Gore Vidal írta. A Macska a forró háztetőnt (1958) és Az ifjúság édes madarát (1962) Richard Brooks filmesítette meg Elizabeth Taylorral és Paul Newmannal a főszerepben, ám jóval külsődlegesebb eszközökkel, tömegfogyasztásra alkalmasabb hatáselemekkel hódították meg a nézőt, mint Kazan filmjei. 1964-ben rendezte meg John Huston Az iguána éjszakáját.

Williams drámáiban gyermekkora színhelye, az amerikai Dél elevenedik meg: unalmas, kopott kisvárosok, önpusztító, céltalan életek. Az utóbbi időben írói értékét kevésbé maradandónak ítélték. Február 25-én halt meg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6851