KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
   2008/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Bori Erzsébet: Ember Judit (1935–2007)
TARR
• Kovács András Bálint: Körbezárva A londoni férfi
• Várkonyi Benedek: Szép a rút, és rút a szép Beszélgetés A londoni férfiről
RADVÁNYI 100
• Muhi Klára: Összeszedni a szétdobált világot Radványi Géza
• N. N.: Radványi Géza (1907–1986) filmjei
• Muhi Klára: A kételkedés tudománya Bacsó Péter Radványi Gézáról
GAÁL ISTVÁN
• Bikácsy Gergely: A hajnali utas Gaál István városai
• Jancsó Miklós: A Prédikátor könyve
• Gaál István: A birnami erdő Macbeth – Az utolsó kézirat
AMERIKA-PARANOIA
• Barotányi Zoltán: Kumulatív gránátok Hollywood háborúba megy
• Géczi Zoltán: A Keselyű három éve Bourne-trilógia
• Klág Dávid: Kínoz a haza Tortúra a moziban
NEO-NOIR
• Varró Attila: Vezér-gondolat Amerikai gengszter
• Sepsi László: Sötét tornyok Szerepjáték és film noir
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Bori Erzsébet: Eldobott nemzedék 4 hónap, 3 hét és 2 nap
• Dániel Ferenc: A Conducator árnya Román új hullám
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Demokrácia-leckék Verzió
MÉDIA
• Deák Dániel: A világháló Lumière-jei YouTube-sokk
HATÁRSÁV
• Palotai János: A vágy lakhelyei Dalí és a film
MOZIPEST
• Kelecsényi László: A lázadás mozija Art-kino
KÖNYV
• Bajtai András: A halászó ember Hogyan fogjunk nagy halat?
KRITIKA
• Csillag Márton: Kis lépés Egonnak… Egon és Dönci
• Stőhr Lóránt: Könnyű pára Medúzák
• Nevelős Zoltán: Szigorúan ellenőrzött közterek Red Road
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Kasszandra álma
• Kolozsi László: Szappanopera
• Kovács Gellért: Vágy és vezeklés
• Pápai Zsolt: Kalifornia királya
• Tüske Zsuzsanna: Mesterdetektív
• Vajda Judit: Mindennapi kenyerünk
• Schreiber András: Hideg nyomon
• Klág Dávid: Beowulf – Legendák lovagja
• Vízer Balázs: Golyózápor
DVD
• Ardai Zoltán: Ne nyúlj a fehér nőhöz! A hétköznapi őrület meséi
• Csillag Márton: Shortbus
• Alföldi Nóra: Rosszbarátok
• Pápai Zsolt: A dzsesszénekes

             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kertben

Bori Erzsébet

Miután Juraj Jakubiąko, a szlovák rendező a szabad világot választotta, és Prágába költözött, úgy látszott, hogy a szlovák filmgyártás lehúzhatja a rolót. De most megjött Pozsonyból a cáfolat, Martin ©ulik jegyzi. A fiatal rendezőről nemcsak az derült ki, hogy a prágai Famun tanulta a szakmát, hanem az is, hogy A kertben már a harmadik munkája, és ő nyerte el 1992-ben az év legjobb filmjéért járó díjat. Több jel is utal tehát arra, hogy Szlovákiában filmgyártás folyik.

A kertben kellemes meglepetés, ©ulík dicséretes arányérzékkel találta meg az egyensúlyt nagyralátó elképzelések és korlátozott lehetőségek között: Látszik ugyan, hogy a film kis pénzből készült, de ez a látvány nem bántja a szemet.

A hős harmincéves értelmiségi fiatalember, aki sereg gondja elől – lakáshiány, nőügyek, generációs konfliktusok az apjával – kénytelen egy időre meghúzódni a nagypapától örökölt falusi házban. A pár napra tervezett utazás hónapokra nyúlik, időnként különös látogatók érkeznek, mint például egy Rousseau vagy egy Wittgenstein nevű idősebb úr, vége lesz a nyárnak, eltelik az ősz, és ennyi idő nagyobb gondokat is megoldott már, mint amilyenekkel hősünk küszködik.

A rendező le sem tagadhatná csehes iskolázottságát, bár többet tanult Menzel kései fanyar idilljeitől, mint az új hullám radikálisabb, groteszk változatától. Ennél meglepőbb Jan ©vankmajer nyilvánvaló hatása, amely nemcsak olyan részletekben mutatkozik meg, mint a kert bosszúja a városi betolakodóval szemben, hanem végig tettenérhető. A kertben mintha csak a Faust-lecke szolidabb falusi változata lenne boszorkányos motívumaival, egy régi kézirat megtalálásától a hősnő levitációs gyakorlatán át a kincskeresésig. Miheztartás végett eláruljuk, hogy a kincs ez esetben sem más, mint a nagypapa elásott és a fél évszázad alatt varázsitallá érett sligovicája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=342