KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2012/január
• Muhi Klára: Képtelen év Filmrendszerváltás 2011
• Barkóczi Janka: Válságok és választások Beszélgetés Fliegauf Bencével
• Kolozsi László: „Ez lesz a legnehezebb filmem” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kovács Bálint: „Mint lúd a jégen” Beszélgetés Körösvölgyi Zoltánnal
PIXEL VS. CELLULOID
• Ádám Péter: A fejlődés ára Digitális mozi

• Huber Zoltán: Kóma és virágzás Beszélgetés Szabó Gáborral
SPORTMOZI
• Varró Attila: Az utolsó dobás Film és baseball
• Bikácsy Gergely: Sakk a művészetnek! Bábok és filmek
• Varga Dénes: Lyukra játsszák A svindler
SZÍNÉSZ/RENDEZŐ
• Baski Sándor: A politika hálójában George Clooney filmjei
• Géczi Zoltán: A nevem Jackie A Jackie Chan-brand
SCHORM/KISHON
• Zalán Vince: Minden rossz és minden jó Evald Schorm 2. rész
• Barkóczi Janka: Van szerencsénk Ephraim Kishon, a filmrendező
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: Képi balett Résfilmek és egyéb kísérletek

• Bilsiczky Balázs: A kikerülőművész Beszélgetés Kardos Sándorral
FILM / SZÍNHÁZ
• Roboz Gábor: Mint a vakablak Yasmina Reza: Az öldöklés istene
• Varró Attila: Négy fél között Roman Polanski: Az öldöklés istene

• Forgách András: Ördöge van Faust
KRITIKA
• Vajda Judit: Csoda Le Havre-ban Kikötői történet
• Pápai Zsolt: A szívem visszahúz Kopaszkutya Kettő
MOZI
• Barkóczi Janka: Martha Marcy May Marlene
• Varró Attila: Texas gyilkos földjén
• Kovács Kata: Fifti-fifti
• Hlavaty Tamás: Álcák csapdája
• Kolozsi László: Szűz vonalban
• Forgács Nóra Kinga: Legjobb szándék
• Vincze Teréz: Retró szerelem
• Sepsi László: Ördögsziget
• Baski Sándor: A rend őre
• Kovács Marcell: Trancsírák
• Alföldi Nóra: Jack és Jill
• Tüske Zsuzsanna: SOS Love: Az egymillió dolláros megbízatás
• Nevelős Zoltán: Mission Impossible: Fantom protokoll
DVD
• Pápai Zsolt: Szövetség az ördöggel
• Czirják Pál: Csillagosok, katonák
• Nagy V. Gergő: Greenberg
• Varga Zoltán: Végső menedék
• Tosoki Gyula: A szabadság himnusza
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

Mr. Robot

A hálózat csapdájában

Pernecker Dávid

A Mr. Robot nem csupán a renitens Facebook-nemzedék tévésorozata, hanem a mindenkori autoritást kritizáló anarchikus techdráma.

Vegyük meg ezt, vegyük meg azt, most akciós. Beszélgessünk a neten keresztül ismeretlenekkel, osszunk meg fényképeket a kutyánkról, az ebédünkről, a nyaralásunkról. Színleljük a kiegyensúlyozottságot, és hessegessük el a kellemetlen gondolatokat. Senki nem irányít minket, nem figyelnek árgus szemek odafentről, a magunk urai vagyunk. Elég azonban megnézni a Mr. Robot első epizódját ahhoz, hogy lássuk azt a számtalan apró hazugságot, amivel etetnek és etetjük önmagunkat. Sam Esmail sorozata rávilágít a jelenvaló rend rendellenességére: társadalmi szerződések, politikai választások, szociális normák, a magunk teremtette vívmányok, hamis próféták és szabályok rabjai vagyunk, és nem múlik el úgy nap, hogy ne próbálnánk meg legitimálni saját jelentéktelen pozíciónkat a társadalomban, és a társadalmat formáló hatalmi rendekkel szemben.   

Aki pedig tisztában van mindezzel, annak nincs keresnivalója a mindennapok szociális közegeiben, mert a tettetés kínja menthetetlenül kiül az arcára. A társas lét számkivetettjeként Elliot (Rami Malek), az aszociális drogfüggő hackerzseni így tengeti életét. Nappal a világ legnagyobb és leggonoszabb techvállalatát védi webtámadásoktól, éjszaka viszont – amolyan sötét lovagként – egy szál laptoppal teszi tönkre gonosztevők életét. Elliot dühét és magányát csak a prosztézisként funkcionáló számítógép segítségével tudja kifejezni. Szociális kapcsolatokat csak munkatársainak, ismerőseinek, és prédáinak általa feltört adatlapjaival tud kialakítani, ha viszont egy hús-vér emberi lény hozzáér, ijedten összerezzen. Fél az emberi megnyilvánulásoktól, mert a kelleténél többet lát abból, ami meghatározza azokat (ezért is tompítja magát morfiummal). A modern kapitalizmus, a technokráciák, a nagy testvérek szemfedeleit ő már lekapta magáról, célja pedig pontosan az, hogy a bebutítottak is újra, szabadon lássanak. Mikor azonban egy földalatti hackercsapat vezetőjének – a Christian Slater által alakított Mr. Robot – kiválasztottjaként mozgásba hozza világmegváltó céljait, kiderül, hogy sok minden nem az, aminek hitte, aminek hittük.

Elliot képzeletbeli társának (aki a néző maga) címzett narrációja bámulatosan félrevezető, a sokszor látott elbizonytalanított narrátorokhoz képest azonban sokkal személyesebb. Elliot hozzánk beszél, reflektál az így kialakult szemlélő-szemlélt viszonyra. Legalábbis egy darabig ezt hisszük. Ahogy viszont Esmail a narratív komplexitás jegyében lebilincselő epizodikus és lineáris cselekménydarabokat fűz össze McGuffinokkal és rejtélyes tévutakkal, úgy válik Elliot karaktere egyre töredezettebbé, úgy hasonlik meg és építi fel magát újra és újra, posztmodern antihősként. Épp ezért egy idő után kérdésessé válik Elliot létezése is.

A Mr. Robot szuggesztivitásának titka Esmail erős képi- és hangi világából is eredeztethető. Passzív terekkel megtömött hideg képeiből nem csak a szereplők közti távolság érződik, hanem valamiféle hallucináció-szerűség is. Az aszimmetrikusságukban ingatag kivágatok sejtelmességét a kubricki szimmetrikus beállítások steril ellentétezése pedig csak tovább fokozza. A jelzetlen időugrások és Elliot meredek víziói pedig beolvadnak a cselekmény fősodrába, ezáltal elbizonytalanítva a látottak kézzelfoghatóságát.

A Mr. Robot nem feltétlenül csak a Facebook-generáció antikapitalista techdrámája. Elliot nem csak a netmámorban felnőtt lázadó és paranoid nemzedék szócsöve, hackercsapatával ugyanis több évtizedes anarchista punk hagyományokat élesztenek újra, azokat Esmail csupán egyesekből és nullákból szőtt hálóba rejti. Elliot társaival nem csupán az aktuális, hanem a mindenkori elnyomás ellen lázad fel. A karakterek motivációit a pénznek, mint a rabsors eredőjének a megszüntetése határozza meg, épp ezért céljuk a pénzbeli adósságok teljes eltörlése. A kontrolt a kontrol eszközének ellehetetlenítésével szüntetnék meg, ami ma infotechnikai ügyeskedésekkel lehetséges, a pénzégetés és a társadalomból való önkéntes kilépések kora ugyanis elmúlt. Esmail azonban vaskos gondolatait nem idealizálja, a didaktikusságtól, a kiáltványszerűségtől pedig pontosan Elliot mentális instabilitásának folyamatos lebegtetésével tud távol maradni.

 

Mr. Robot – amerikai tévésorozat, 2015. Rendezte és írta: Sam Esmail. Kép: Todd Campbell. Zene: Mac Quayle. Szereplők: Rami Malek (Elliot Alderson), Charlie Chaikin (Darlene), Portia Doubleday (Angela), Martin Wallström (Tyrell), Christian Slater (Mr. Robot). Gyártó: Universal.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 48-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12443