KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Fedőneve: Donnie Brasco

Turcsányi Sándor

 

Mindig az élet produkálja a legizgalmasabb dolgokat. Joe Pistone FBI ügynök jól beleépült a New-York-i maffiába, már majdnem családtag lett, mikor a főnökség lefújta az akciót.

S mert az élet a legizgalmasabb, ezért Mike Newell, a Négy esküvő, egy temetés rendezője a fent vázolt történetből roppant unalmas filmet készített Johnny Depp és Al Pacino szerencsétlenkedése köré. A mű egyébként a maffiamesék utcai ágából való, mintha egy Pileggi könyv alapján rendezte volna Scorsese. Talán ez a baj. Lehet, hogy a maffiózó otthon valóban mackófelsőben és atlétatrikóban nézi a tv-shoptól vásárolt Amerika élővilága című kazettákat, de ebből rendezzen filmet a magyar dokumentarista.

A mobster legyen olyan, mint Coppolánál, vagy mint korábbi idők fekete filmjeiben. Öltözzön úgy, ahogy a moziban látta, lőjön mint a bolondóra, és szólítsák minimum Don Tranezzinónak. Legyen Keresztapa vagy legalább ángy. Valami ilyesmi lebegett Mike Newell szeme előtt is, hiszen kínjában Keresztapa-idézetekkel rakta tele filmjét. Ilyet még nem láttam. Minden mondat, minden gesztus és számos szereplő is egyenes úton vezethető vissza a nagy műhöz. E szándék néha vicces formában valósul meg, ilyenkor lehet nevetni is. Ám mint örömforrás halványan buzog, húsz perc után unalmas, látta ő is, láttam én is, csak neki semmi sem jutott róla az eszébe.

Johnny Depp most jobb, mint Al Pacino, de ez nem volt és nem is lesz mindig így.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1670