KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hullámsír

Békés Pál

 

Amikor Leo Kimballt kiengedik a börtönből, nem is sejti, hogy jobb lenne neki odabent maradni. Egy antipatikus cellatársának halántékába búcsúajándék gyanánt belever egy százas szöget, csak úgy puszta kézzel. Venezuelában bizonyára így szokás. A film ott játszódik, az izzó szenvedélyektől fortyogó Latin-Amerikában, ahol a bűn nem maradhat megtorlatlan, az érzékek burjánzása halálos túlburjánzásba csaphat át, és nincs kizárva, hogy ha valakinek valami gondolatféle üt szöget a fejébe, annak szöget ütnek a fejébe.

A mindenből kiforgatott Leót a bosszúvágy hajtja volt apósának villájába, s kezdetét veszi a filmet végigkísérő lassúdad mészárlás. A ritmus komótos, kissé vidékies, az eszközök kéziszerszámok (kés, szájba tömött rongy, puszta kéz), ám a hullák száma felér a mintául vett akciófilmekben megszokottal.

Leo az egykor tulajdonában volt, ám börtönévei alatt elárverezett hajóra szegődik tengerésznek. A vitorlást a városból menekülő fitness-fiatalok kerítik hatalmukba. (A férfiak egyenruhája a kigyúrt vállizmokat szabadon hagyó trikó, a nőké a két agresszív domborulat közt egyetlen gombbal jelképesen rögzített pendely és a dúsrúzsú ajak.) A pajkos fiatalok mögött egy agyonvert rivális, egy felgyújtott szülői ház, zavaros aberráció – ilyen helyzetben az ember menekül, vagy várja a felmentő sereget, vitorlást üldöző rendőrmotorost. Annak parancsnoka azonban az iránta gyűlölettel viseltető helyi rendőr, aki nyomban nekilát vízbe fojtani a megmentendő Leót. Már-már minden veszve, amikor Leót erős kar rántja a rendőrmotoros fedélzetére. Egy volt cellatársa így kiált: Hálával tartozom neked, Leo! – Ezzel a kamera az ellenszenves rendőrre fordul, akinek mi áll ki a fejiből? Ön nyert. Egy százas szög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1672