KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

   
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
   2003/január
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Takács Ferenc: Karel Reisz (1926–2002)

• Báron György: Elfilmesítés Kaurismäki-univerzum
• N. N.: Aki Kaurismäki nagyjátékfilmjei
• Bikácsy Gergely: Itt a Földön… A múltnélküli ember
• Karátson Gábor: Égen, fák közt, fű alatt Mikrokozmosz; Vándormadarak
• Győrffy Iván: Saját képére Természet a televízióban
• Kriston László: Világmegváltók kíméljenek Beszélgetés Godfrey Reggióval
• Bakács Tibor Settenkedő: Fehér-fekete, igen-nem 8 mérföld
• Forrai Krisztián: Fehérszemét eltakarító Rapperek háborúja
• Szőnyei Tamás: Gördülő képek A Rolling Stones moziba megy
• N. N.: Rolling Stones-filmek
• N. N.: Mick Jagger színészi alakításai
KULTUSZMOZI
• Vágvölgyi B. András: L. A.-től N. O.-ig, és vissza Kultuszmozi: Szelíd motorosok
• Muhi Klára: Háromszázezer dolláros ötlet

• Ágfalvi Attila: Filmszínháztól multiplexig Pesti mozik az ezredfordulón
• Sipos Júlia: Nem is olyan régi idők Mozi-relikviák
MAGYAR MŰHELY
• Palotai János: A film végül állókép marad Beszélgetés filmes festőkkel

• Bodolai László: Sirkecitől az Ararátig Új török filmek
KÖNYV
• Nánay Bence: Opus magnum helyett A film szerint a világ
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Razglednicák a hátországból Arccal a földnek
• Palotai János: A bűnös vadász Az ifjúság megnyugtat
• Ágfalvi Attila: Csoportterápia Papsajt
• Schubert Gusztáv: Tripla nulla Halj meg máskor!
DVD
• Pápai Zsolt: Hamupipőke flörtje a melodrámával Sabrina
LÁTTUK MÉG
• Köves Gábor: A Tökös, a Török, az őr meg a Nő
• Mátyás Péter: A szállító
• Harmat György: Egy fecske csinált nyarat
• Vaskó Péter: Bella Martha
• Kömlődi Ferenc: Kocka
• Kis Anna: Szétcsúszva
• Hungler Tímea: Mindenütt nő
• Csillag Márton: Ali G Indahouse
• Herpai Gergely: A kincses bolygó
• Pápai Zsolt: Harry Potter és a Titkok Kamrája

             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bella Martha

Vaskó Péter

 

Milyen gyakran hallotta ön ezeket a szóösszetételeket: német humor, német konyha? Mi tagadás, nem ezek a területek jutnak először eszünkbe a germán erények közül. Erről az alapról startol a Bella Martha, a maga bajor konyhai vígjátékával, hogy mindezen nevessen egy kicsit – no meg szomorkodjék. Ne gondoljunk az olasz filmek nagycsaládos paszta-orgiáira, véresen kisütött szereplőkre a la Greenaway, a Szindbád-féle húsleves-erotikára, vagy a francia gourmand-filmek költői és eksztatikus elragadottságára Luis de Funes ámokfutásától a pekingi kacsába ölt nagy európai konyhafőnökökön keresztül Vatelig, az öngyilkos királyi mesterszakácsig.

A főszereplő Martha kiváló szakácsnő egy luxus-étteremben: szorgalmas, megbízható és precíz, mint egy dízelmerci. Mégsem lehet azonban minden rendben, mert a szép Martha pszichológushoz jár, hogy a jó doktorral együtt elemezzék hideg fej és forró levesek ellentmondásait. Ám ez nem Woody Allen-film, a doki nem flörtöl. Már-már úgy tűnik, a szép Martha elevenen fagy meg a nyílt láng mellett, amikor hirtelen ráborul a szottyos-szaftos élet. Magához kell vennie anyja halála miatt magára maradt 8 éves unokahúgát, ráadásul munkahelyén felbukkan egy rivális olasz szakács. Martha igyekszik a belénevelt kötelességtudással kifőzni valami megoldást a „problémákra”, de a kislány és a bohém idegen rádöbbentik, hogy milyen sótlanul is él. Mindezeknek köszönhetően a film végére Marthának néha már az arcizma is rezdül.

A mélyhűtött Martha és a forróvérű spagetti-mágus olasz kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolata még leginkább az 1987-es kiváló dán filmre, a Babette lakomájára emlékeztet, ahol a Dániába menekült francia szakácsnő rafinált ételeivel szinte vallásos élményben részesíti a jütlandi, savanyú heringen felnőtt puritánokat. De azért itt még nem tartunk, a Bella Martha a lélekre égett szigort félősen visszafogott iróniával és fékezett habzású szenvedéllyel lazítja fel, mintha félne attól, amit tulajdonképpen mond: azok a kiabálós, nagymosolyú mediterrán ágrólszakadtak mégiscsak izgalmasabb népség, mint az Audikba zárt kispolgárok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2055