KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2001/szeptember
KRÓNIKA
• Dobai Péter: In aeternam memoriam amice Vayer
MAGYAR MŰHELY
• Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni Párbeszéd Jeles Andrással
• Székely Gabriella: A belgaság dicsérete Beszélgetés Fekete Ibolyával
• Stőhr Lóránt: Az ötvözet értékesebb a nemesfémnél Beszélgetés Szabó Ildikóval
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Millennium mambó, kánkán, haláltánc Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Gelencsér Gábor: JLG, a játékos Korai művek
• Gelencsér Gábor: Egy lány és egy pisztoly Godard szerelmesfilmjei
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Új Éva A Tomb Raider film-játék
• Herpai Gergely: Pixeldívák Nők a számítógépes játékokban
• Herpai Gergely: Amerikai szépség Final Fantasy – A harc szelleme
FESZTIVÁL
• Vizi E. Szilveszter: Népszerű tudomány Millenniumi Tudományos Filmszemle
• Báron György: Tiszavirág-filmek Szolnok
TELEVÍZÓ
• Spiró György: Elvágólag Magyar sztárok
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Közelmúlt-analízis Tarantino előtt 1.
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Csak lazán Moszkva tér
• Bakács Tibor Settenkedő: Filmszeletek a pizza korából Pizzás
• Takács Ferenc: Szalmaszezon Szalmabábuk lázadása
• Turcsányi Sándor: Egy érzés béklyójában Umca, umca, macska-zaj
LÁTTUK MÉG
• Nevelős Zoltán: Betépve
• Ádám Péter: A síró ember
• Bori Erzsébet: Rózsatövis – A francia pite
• Elek Kálmán: Jurassic Park 3.
• Harmat György: Dr. Dolittle 2.
• Köves Gábor: Yamakasi
• Hungler Tímea: Áldott a gyermek
• Ágfalvi Attila: Éjjel-nappal fiatalok
• Tamás Amaryllis: Élni tudni kell
• Pápai Zsolt: Gengszterek gengsztere
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: A képernyős ember

             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Éjjel-nappal fiatalok

Ágfalvi Attila

 

A Late Night Shopping (nem vagyok hajlandó azt az iszonyú, bizonyára a komplexusokkal terhes KISZ-múlt és a hatvanas-hetvenes évek újmagyarja ihlette, bornírt magyar címet használni) négy hétköznapi (vagy annál azért mégiscsak kissé fotogénebb) angol fiatal néhány napjának laza, pergően színdarabszerű dialógusokkal és sallangmentes, de azért kellően divatos (vagy jóindulatúan: korszerű) stílusban előadott, zeneileg ugyancsak korszerűen megtámogatott története. Hőseinkben egy dolog közös: mindannyian éjszaka végzik egyformán egyhangú, közepesen embertelen munkáikat: Sean kórházi betegtologató, Vincent segédmunkás egy szupermarketben, Lenny telefonos tudakozóban dolgozik, Jodey pedig elektronikus alkatrészeket szerel. Munka után ugyanabban az éjjel-nappal nyitva tartó presszóban ücsörögnek, innen származik ismeretségük, amit több-kevesebb erőfeszítéssel próbálnak barátsággá feltornázni. Fiatalokról lévén szó, a konfliktust természetesen szerelmi életük váltja ki, ami, természetéből adódóan, kusza, olyannyira, hogy a szálak a kis közösségen belül is váratlanul összefonódnak. Hogy ki kinek a barátnőjével mikor, hogyan és miért mit csinált, az majd a moziban kiderül. Ennél talán fontosabb itt megemlíteni, hogy a hosszú évek óta kiváló-megbízható brit filmtermés újabb darabbal gazdagodott (noha ezúttal inkább az utóbbi fajtából). Ha eddig nem fejtettük meg ennek az irigylésre méltóan egyenletes színvonalnak a titkát, most sem fogjuk: nem valószínű, hogy a képzetlen angol melósok nagy átlagban ezekhez a fiúkhoz-lányokhoz hasonlóak, a forgatókönyv is inkább színpadi, mint filmes erényekben gazdag, a százszor látott tárgyi környezet, látványvilág sem tölt el a felfedezés élményével, a zene meg pont olyan jellegtelen-noha-érzelemdús, mint a minket Pesten ha kell, ha nem körülvevő hangkulisszának a fiatal értelmiség által kedvelt változata. Azonban a film lezser, formás, szellemes, szórakoztató, még ha a nézőben a moziból kilépve nem is marad meg sokkal több, mint (némileg átalakítva) a filmbéli fiatalok sokszor elhangzó, ám mindannyiszor válasz nélkül maradó kérdése: és akkor most mi van?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3449