KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   1986/február
• Reményi József Tamás: Szemszám, pirburg, párkáp Idő van
• Koltai Ágnes: A harmincötödik év Beszélgetés Gothár Péterrel
• Greskovits Béla: A szétesettség enciklopédiája Portré helyett
• Csaplár Vilmos: „Amikor úgy érzik, hogy a feladat elvégezetlen”
• Bódy Gábor: Új videóműfajok
• Bódy Gábor: K+ videóprogram; Új videóműfajok – Működési vázlat
• Bódy Gábor: Tüzes angyal Forgatókönyv Valerij Brjuszov regénye alapján
• N. N.: Bio-filmográfia Bódy Gábor
• Bikácsy Gergely: Madagaszkár Hideglelés
• Tőkei Ferenc: A Zarándokének filmen Narajama balladája
• Radevszki Teodor: A legenda szelleme Higasijamai beszélgetés Imamura Sohejjel
• Báron György: A játék határai Vera Chytilová filmjeiről
• Pošová Kateřina: Humorral vagy gúnyosan Prágai beszélgetés Vera Chytilovával
FESZTIVÁL
• Zsugán István: Polidor, Cretinetti és Roberti-Leone Pordenone
• Zalán Vince: Protézis-erkölcs Mannheim
• Székely Gabriella: A hátrányos helyzetű svájciak Nyon

• Bikácsy Gergely: Az álomjátékos Jacques Rivette portréjához
• N. N.: Jacques Rivette filmjei
• Böszörményi Géza: A Kitton-rejtély
• N. N.: Buster Keaton jelentősebb filmjei
LÁTTUK MÉG
• Zalán Vince: Juliette sorsa
• Upor László: Frances
• Kapecz Zsuzsa: Kék villám
• Harmat György: Balekok
• Hegyi Gyula: Szexmisszió
• Hegyi Gyula: A selyemfiú
• Gáti Péter: A bosszúállás ideje
• Baló Júlia: Poszeidon katasztrófa
• Vida János: A-Q hiteles története
• Faragó Zsuzsa: Mátyás, az igazságos
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : Az év játéka

             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A selyemfiú

Hegyi Gyula

 

E film „selyemfiúja” olyannyira jótanuló-képű és kedveséhez hűséges típus, hogy már a történet elején sejthetjük: pályája kis barátnője futtatásától nyílegyenesen tart a pozitív hős rokonszenves státusza felé. A helyszín a harmincas évek legelejének Berline, egészen pontosan a Schlesischer Bahnhof (mai nevén Ostbahnhof) és az Alexanderplatz környéke – kurvák, stricik, rendőrségi besúgók, kocsmákban politizálgató kispolgárok és munkanélküliek közege. Mindezt a kortárs Alfred Döblintől kezdve sokan megírták és Fassbinderig bezárólag sokan megfilmesítették már: ez a változat azonban lényegesen eltér a legtöbb hasonló témájú vállalkozástól.

Először is jóval erkölcsösebb. Ebben a történetben nemhogy az antifasiszta mártírrá magasztosuló címszereplő, de még hasonló foglalkozású náci vetélytársa is hűséges a menyasszonyához, egyben egyszemélyes üzletéhez – a film végén ki-ki örök hűséget esküszik a maga prostituáltjának. Különösebb helytelenkedésekre se számítson a pajzán néző, a hölgyek foglalkozására csak a hosszadalmas társalgások során derül fény. Ami viszont a történelmi tényeket illeti, a film kétségtelenül célratörő, ám az információkat felettébb szelektíven kezeli. A történet Horst Wessel náci diák meggyilkolása körül bonyolódik, ám e híres-hírhedt fiatalemberről semmivel sem tudunk meg többet, mint hogy elszerette egy strici barátnőjét. A weimari köztársaságban mély illegalitásban (?) szervezkedő kommunisták pedig az ifjú náci hangoskodása miatt panaszkodó főbérlőnő sirámai hatására határozzák el Horst Wessel megleckéztetését: miközben a megcsalt strici már a fiatalember meggyilkolására készül. Akit e korszak történelme valóban érdekel, az ennél lényegesen többet tud az SA-ról és jellegzetes alakjairól: akit pedig csak a romantikus mese vonzana, az valószínűleg gyorsan elunja az állandó politikai utalásokat. A leghitelesebbnek még a régi berlini bérházak udvarai, hátsó bejáratai, lépcsőházai, ajtócsengői látszanak a filmben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5919