KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

           
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
   2009/március
KRÓNIKA
• N. N.: A 40. Magyar Filmszemle díjai
FEKETE AMERIKA
• Boros Gábor: Egy slukk New York Spike Lee rebellisei
• Géczi Zoltán: Lent, a Mississippi szívében Blues és film
• Schreiber András: A bőrszín prófétája Oscar Micheaux
• Orosdy Dániel: Virgil Tibbs Amerikája Forró éjszakában
TINIFILMEK
• Hirsch Tibor: A megszelídített dúvad Tinivámpírok
• Sepsi László: Dzsihád-generáció Kamaszhorror
• Varró Attila: A kéreg alatt Coraline és a titkos ajtó
• Alföldi Nóra: Az ártatlanság kórja High School Musical
SZKRIPT-HORROR
• Kolozsi László: Hollywoodi elsősegély Lidércnyomás forgatókönyvre
• Hamar Péter: „Az isten homloka” Móricz, a forgatókönyvíró
MOZITREND
• Deák Dániel: A mozi térben él tovább
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Zsenik a ponyván
• Harmat György: A sztár ezeregy arca
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: A mások pokla
• Schubert Gusztáv: Totálkár Koccanás
• Barotányi Zoltán: Ez az a sótörés? Fonyó Gergely: Made in Hungaria
• Wostry Ferenc: Szép remények Gettómilliomos
MOZI
• Nevelős Zoltán: A felolvasó
• Kolozsi László: Kilencedik mennyország
• Pápai Zsolt: Akaratlanul
• Baski Sándor: A világ nagy, és a megváltás a sarkon ólálkodik
• Schreiber András: A Baader–Menhof csoport
• Tüske Zsuzsanna: Kétely
• Margitházi Beja: Marcela
• Varró Attila: Largo Winch
• Vajda Judit: Hét élet
• Forgács Nóra Kinga: Téli utazás
• Ádám Péter: Tintaszív
DVD
• Hungler Tímea: Nosferatu/A vámpír árnyéka
• Teszár Dávid: Meghallgatás
• Pápai Zsolt: Az igazság malmai
• Alföldi Nóra: A hiba nem az ön készülékében van

             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Baader–Menhof csoport

Schreiber András

Der Baader Meinhof Komplex­ – német, 2008. Rendezte: Uli Edel. Írta: Stefan Aust regényéből Bernd Eichinger. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Peter Hinderthür és Florian Tessloff. Szereplők: Martina Gedeck (Ulrike Meinhof), Moritz Bleibtreu (Andreas Baader), Johanna Wokalek (Gudrun Ensslin), Bruno Ganz (Herold), Simon Licht (Mahler). Gyártó: Constantin / Nouvelles Éditions de Films (NEF) /. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 150 perc.

 

A német terrorizmus csúcskorszakának története (némi túlzással) bezsúfolható egy két ajtós szedánba. A méltán legendás, kétezer köbcentis, majd' kétszázzal repesztő BMW 2002-es szériagyártása 1968-tól 1976-ig tartott – a RAF első generációjának története 1967-től 1977-ig: a Benno Ohnesorg ellen elkövetett rendőrerőszaktól a stammheimi (ön)gyilkosságokig. 2009-ben öten ülnek az autóban: Andreas Baader, Ulrike Meinhof, Gudrun Esslin terroristák, valamint Uli Edel rendező és Stefan Aust író-újságíró-forgatókönyvíró. Aust nem először vezet Baader-Meinhof-Wagent: 1967-től Meinhof munkatársa volt a konkret magazinnál, újságíróként folyamatosan nyomon követte az eseményeket, ismereteire támaszkodva ő írta a leghitelesebb könyvet a német terrorizmusról, forgatókönyvírója volt Reinhard Hauff Stammheim című, a RAF-perről szóló filmjének.

Edel opusa Aust könyvéből készült. Precízen, kronologikus sorrendben villantja fel tíz év legfontosabb eseményeit, olykor elidőzve egy-egy jelentősebb RAF-csomópontnál, kiváltképp a végpontot jelentő stuttgarti Stammheim fegyházban megrendezett 200 napos tárgyalásnál. A pontos korrajz azonban nem elegendő egy valóban mély történethez, A Baader-Meinhof ügy így éppen csak több mozgóképes lábjegyzetnél, egyfajta megoldóképlet a német újfilm terroizmus-darabjainak utalásrendszeréhez. Például, s ha már autós hasonlattal kezdtük: a Baader-Meinhof-Wagen (a RAF előszeretettel lopott BMW-ket, innen a sajtóblikkfang) legnagyszerűbb jelenete a Németország ősszelben található. Citromsárga 2002-es gurul a német-francia határhoz. „A mi fajtánk Polót vezet” – bök a fejével a határőr a kocsi felé, a fiatal sofőrt bámulva még hozzáteszi: „de majd mi elkapjuk őket.” Edel mozija nem építi és nem is rombolja a RAF-mítoszt – persze lehet, hogy éppen ezért alkalmas arra, hogy friss vitákat generáljon a világháború utáni német történelem legvéresebb korszakáról. A BMW mindesetre még mindig az egyik legnépszerűbb autómárka.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9706